Századok – 1985
Közlemények - Péter Katalin: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. század második felében IV/1006
1018 PÉTER KATALIN dánya.5 0 Az evangéliumokat azonban kiadták korábban is, később is kétnyelvű, román és ó-egyháziszláv változatban.5 1 Az apostolok cselekedeteiről írott könyvet és az apostolok leveleit tartalmazó fordítás 1562-ben jött ki Kolozsvárott,5 2 a Zsoltárok-nak pedig négy román megjelenése is volt 1570-től kezdődően a 16. században.5 3 Tordasi Mihály erdélyi román református püspök Pentateuch-fordítás2 végül 1582-ben jelent meg.5 4 Nagyon meglepő aztán, hogy a kilenc részleges román bibliafordítás mellett egyetlen német Zsoltárok áll;5 5 azt is csak 1593-ban adták ki, és római katolikus egyházi célra készült. A többi nép anyanyelvén a 16. században nem jelent meg Magyarországon biblia. A román bibliák nagy részét azonban minden valószínűség szerint exportálták, míg a németek Magyarországon nyilvánvalóan behoztak maguknak a külföldi német könyvpiac bibliakészletéből. Ugyanez feltételezhető a szlovákokról, akik a 16. században még nehézség nélkül olvasták a később csehnek nevezett szövegeket, tehát a csehországi bibliákat. Végül különböző délszláv fordítások — jóllehet kis példányszámban — ugyancsak elérhetőek lehettek akár a magyarországi délszlávok számára is. Végeredményben tehát úgy tűnik, a magyarországi nem magyar népek a 16. században nem voltak az anyanyelvű bibliákkal való ellátottság tekintetében a magyaroknál lényegesen hátrányosabb helyzetben. A kulturális hatásoknak ilyen, könyvexportban, illetve könyvek importjában megnyilvánuló tényei azonban sokkal bonyolultabbak és összetettebbek, semhogy a bibliára és a bibliaolvasára leszűkítve lennének tárgyalhatók. A nem magyar anyanyelvű népek régi kultúrájával átfogóan pedig nemigen foglalkozunk. Még kevésbé ismerjük a különböző anyanyelven jelentkező kultúrák egymásra hatásának mértékét vagy a körülményeit. Éppen ezért nem tudjuk felmérni a keleti ortodoxia és a római katolicizmus egymás mellett élésének következményeit sem. Még csak nem is sejtjük, miként hatott az emberek tudatára a két egyház egyidejű létezésének ténye. Nincsenek fogalmaink ilyesmiről, holott a reformáció befogadásának mikéntjét minden valószínűség szerint befolyásolta az a tény, hogy Magyarországon a hitújítás nem egyszerűen az egyetlen létező egyház ellen támadt, hanem a magyarországi kereszténység megléte óta itt élő két egyház mellé állított egy harmadikat. A különböző anyanyelvek, a hozzájuk kötött kultúrák és vallások egymás mellett élésével, az egymásra hatásukkal tehát végül is nem foglalkozom. A magyarországi bibliaolvasás problémáinak áttekintése után csak annyi világos, hogy a jövőben végrehajtandó művelődéstörténeti kutatásoknál különös figyelmet kellene fordítani a népek és vallások együttéléséből Magyarországon nagyon valószínűleg létrejött kulturális sajátosságokra. Minden összevetve: a bibliaolvasás mindenkinek szóló programjából Magyarországon csupán a magyarokra vonatkozó tényeket tudtam figyelembe venni. * 50 RMNy 168. Az egyes művekről szóló irodalmat sem itt, sem alább nem idézem, mert az RMNy arról is tájékoztat. 51 RMNy 99. A.; 375. 5 2 RMNy 188. 53 RMNy 275.; 310.; 376.; 579. 54 RMNy 519. 5 5 RMNy 736.
