Századok – 1985
Közlemények - Péter Katalin: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. század második felében IV/1006
1016 PÉTER KATALIN gatják".4 3 Az 1637-i hitvallás azt íija, az egyház „a szent hívők és az ő pásztoruk szavára hallgató bárányok" közössége.4 4 A Formula Concordiae valamivel később így ír: a megértés eszköze „az elhangzó szó és a sákramentumok."4 6 A lutheri egyház tehát az evangéliumot hirdeti, a hívek pedig hallgatják. De már a Nagy Kátéban benne van: „Tudjad azért, hogy nemcsak a hallásról van szó, hanem (Isten Igéjét) meg is kell tanulni és meg kell tartani . . . mert Isten számon fogja kérni, hogy az ő Igéjét hogyan hallgattad, tanultad és tisztelted."4 6 A bibliaolvasás, illetve a szabad bibliamagyarázat helyére tehát a dolgok valódi összefüggése szerint nem a káték tanulása lépett, hanem a bibliába foglalt tanítások hallgatása és a megtartásuk lett követelmény. A változás azonban tökéletesen érthető és természetes, hiszen Luther nem rajongók közösségeit szervezte, hanem szabályos hierarchiával működő és a római katolikus egyház mellett is megálló, a kortársak fogalmainak megfelelő egyház alapítására kényszerült. A hatalmas feladatot — sok segítő közreműködésével — végre is hajtotta Luther. Embertelen munka lehetett, de egy generáción belül létrejött egy olyan dogmarendszer, amilyet a pápaság évszázadok alatt alakított ki. E rendszer létrehozása során veszett el a bibliamagyarázat szabadságával és a tanítások megítélésének jogával együtt a bibliaolvasás mindenkihez szóló programja. Ugy is lehetne mondani, a bibliaolvasásnak dogmatikailag nem maradt helye a lutheránus teológiában, mert ha mindenki — a papság és a hívek egyaránt — mint a Szentírás olvasója és magyarázója tevékeny, akkor az egyház intézménye maga értelmetlenné válik. A megkülönböztetés miatt alakult így. Mert a hívek és a papság egyenlőségének tanításával a római katolicizmusra támadni lehetett, de az új egyház ilyen alapon nem szerveződhet. Luther eredetileg a hívek jogait a papsággal szemben azért hangoztatta, hogy a római katolikus hierarchia értelmetlenségét bizonyítsa. Miután azonban látható egyház alapítására kényszerült, a hívek és a lelkészek gyakorlati feladatait el kellett választani egymástól. És megszületett a tanítás: az evangéliumot hirdetni és a szentségeket kiszolgáltatni csak a lelkipásztoroknak van joguk.4 7 így vették tudomásul maguk a hívek is. Ahogyan a lengyel király felesége egy magánlevélben íija: a mi hivatásunk nem az, hogy az írást megítéljük, mert „a tanítás azokra tartozik, akik Istentől tisztességes hivatalt kaptak".4 8 Luther eredeti tanítása tehát a papság és a hívek egyenlőségéről nem került bele a lutheránus egyház gyakorlatát meghatározó szabályzásokba. Az Ágostai Hitvallás szerint a hitet csak a papság közvetítésével lehet elnyerni. így íija: „A papi hivatal az evangélium hirdetésére és a szentségek kiszolgáltatására azért rendeltetett, hogy ilyen hitet nyerjünk. Mert a Szentlélek a szó és a szentségek eszköze által adatik . .. azoknak, akik az evangéliumot hallgatják." Majd hozzáteszi: átkozottak legyenek, akik azt hirdetik, hogy a Szentlelket a „kimondott szó nélkül" is lehet venni.4 9 Végeredményben: az üdvösség szempontjából az egyéni bibliaolvasásnak nincs értelme. 43 Uo. 58. 44 Uo. 459. 4S Uo. 891. 4®Uo. 585. 4 7 Uo. 69. 4 8 Kiadása: Staat und Kirchengeschichte des Herzogtums Steyermark. Red. Cäsar, A. Julius. VII. Graz, 1788. 191-192. о. Ezt az adatot Benda Kálmánnak köszönöm. "'Evang. Bekenntnis, 58.
