Századok – 1985
Közlemények - Péter Katalin: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. század második felében IV/1006
BIBLIAOLVASÁS MAGYARORSZÁGON A 16. SZÁZADBAN 1015 mindenkori Kálvin között azonban tökéletes a hasonlóság, ha az egyház, a papság és a hívők gyakorlati viszonyairól van szó. Egyszerűen azt tanítják, amit a 16. századi egyházszervezőknek hirdetniük kell, és olyan módon teszik, ahogyan a külső kényszer vezeti őket. * A káték megfogalmazására Luthert az első egyházlátogatás tapasztalatai kényszerítették, a biztos tanítások és egyértelmű szertartások nélkül kínlódó gyülekezetek látványa kényszerítette munkára. Az összefüggés nyilvánvaló; a bevezetőkben Luther maga is megfogalmazza. A Kis Káté így kezdődik: „Luther Márton minden igaz, kegyes lelkipásztornak és prédikátornak ... Az a siralmas és nyomorúságos szükség kényszerített e katekizmus vagy keresztény tanítás ilyen kicsi, rossz és együgyű formájának létrehozására, amit a legutóbb, mint vizitátor tapasztaltam."3 9 A Nagy Katekizmus bevezetője az általános tájékozatlanság mellet még egy kényszerítő okra hivatkozik. Előbb ostorozza általában a papokat, majd ezt írja: „mintha csak a hasuk kedvéért lennének lelkészek és prédikátorok, mintha semmit sem kéne tenniük a javak élvezetén kívül, úgy élnek, ahogyan a pápaság alatt megszokták."4 0 Luther kátéi tehát kettős céllal készültek. Általános tájékoztatást nyújtanak az első reformátor tanításairól, egyben meghatározzák azokat a szertartásbeli és egyházkormányzati szabályokat, amikkel Luther hívei a római katolicizmustól vagy más tanok hirdetőitől megkülönböztethetik magukat. E kettős célnak megfelelő a két írás felépítése; a katekizmus fogalom eredeti értelmére utaló kérdés-felelet szakasz mindkettőben csak elenyésző rész, és terjedelmesebb a lelkipásztorok kötelességeinek leírása, illetve részint a személyes kegyesség cselekményeinek, részint a sakramentumok kiszolgáltatásának ágendája. Továbblépve most már a biblia szabad magyarázatához, illetve azzal kapcsolatban a bibliaolvasás problémájához, nyilvánvaló, hogy a mindenkinek szóló program, vagyis a bibliamagyarázat mindenkit megillető joga az egyházszervezési munka során, de nem a káték miatt esett ki Luther tanításaiból, mert ezeket nem a biblia helyett írta. Igaz, az Asztali beszélgetésekben van egy sokat idézett kitétel ami szerint Luther azt mondta volna, hogy „a káté a tanulatlanok bibliája", mert a keresztény ember minden tudnivalója benne foglaltatik.4 1 Ezeket az utólag feljegyzett asztali beszélgetéseket azonban még nem vetették alá rendszeres és minden részletre kiterjedő forráskritikának. így senki nem tudhatja, mi hangzott valóban el Luther baráti társaságában, illetve mi a feljegyzők egykorú vagy esetleg utólagos tévedése. A tények mindenesetre azt mutatják, hogy a káték sehol nem foglalták el a biblia helyét; Luther hívei nem katekizmusokat, hanem — bibliai szövegek alapján — az evangéliumot, vagyis az üdvösségről szóló örömüzenetet hirdetik a templomokban. Az egyház „a szentek gyülekezete, ahol az evangéliumot tisztán hirdetik, és a szentségeket az evangélium szellemében szolgáltatják ki", mondja az Ágostai Hitvallás.4 2 Ugyaneszerint a Szentlélek azoknak adhat hitet, akik az „evangéliumot hall-39Evang. Bekenntnis, 501. 40 Uo. 545. 41 WA, Tischreden No 6008. 42Evang. Bekenntnis, 61.
