Századok – 1985

Közlemények - Péter Katalin: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. század második felében IV/1006

BIBLIAOLVASÁS MAGYARORSZÁGON A 16. SZÁZADBAN 1007 rolt pozitív hatását nem tagadva vette számításba az üj angol egyház szervezése során a korábbi kulturális intézményekre mért csapásokat. Ő viszont a bibliaolvasókat még csak nem is említi. Az alaptételre támadó vihart csupán Lawrence Stone keltett, aki a reformáció és a kulturális gyarapodás összefüggésének állítását — immár modern eszközökkel talált tények alapján — a leginkább kisarkítva fogalmazta meg az 1960-as években.5 Az angol egyetemi hallgatók társadalmi összetételét vizsgálta, továbbá az egyes tudományszakok iránti érdeklődésüket, valamint az egyetemekre eljutó fiataloknak az egész férfilakossághoz viszonyított arányát tanulmányozta. Részletes statisztikai táblázatok alapján állapította meg ily módon, hogy az angol oktatásban a reformációt követően forradalom ment végbe. Az oktatási forradalom okául pedig a protestantizmus lendítőerejét állította, vagyis azt a törekvést, hogy minden állampolgár képessé váljék a biblia olvasására. A továbbiakban a puritánusok ragaszkodását a bibliához és oktatásügyi szerepüket emelte ki. Ezzel az oktatási forradalom problémáját összekapcsolta a 16. századi tudományos forradalommal, minthogy a puritanizmusról a tudományos forradalomban már korábban is sokat írtak, fgy került végeredményben a Newtonig húzott fejlődési vonal ábrázolásának legelejére Luther és a bibliaolvasás mindenkinek szóló programja. Egyben emiatt az óriási ellentmondást sejtető összefüggés miatt robbant ki a vihar az első reformátor, a biblia, a bibliaolvasás és a protestáns egyházak kulturális lendítőereje körül.6 A vita jelenleg ott tart, hogy megszületett az alaptétel tagadása. ' Eszerint Luther néhány évvel reformátori működésének kezdete után feladta a bibliaolvasás mindenkinek szóló programját, és a bibliaolvasás szabadsága helyére a kátétanulás kötelességét állította. Eljárásának oka az óvatosság, mert megrémült az egyén és a biblia személyes kapcsolatából származó következményektől - állítják. És ez az utalás a Lutherről szóló irodalom régi hagyománya szerint azt jelenti, hogy visszarettent a parasztháborútól. A lutheri álláspontnak a bibliától elforduló változását pontosan meghatározott problémával, a németországi írástudás alakulásával kapcsolatban írják le, de a szerzők sejtetik, hogy szerintük a protestantizmusnak a művelődésben forradalmi szerepére épített egész szellemi konstrukciót megdöntötték. A teljes vita ismeretében pedig egyértelmű: a hitújítás művelődéstörténeti hatásáról felállított alaptételt kívánják cáfolni. * A bibliaolvasás körüli nézeteltérések ágasbogas szövevényébe legegyszerűbb egy, a vitában eddig nem érintett külső pontról, Kálvin nézetei felől behatolni. Nem mintha a történelmi jelenségek visszafelé bármit is bizonyítanának. Ezt nem teszik. Kálvin helyzete azonban, mint majdnem egyidejű analógia, segít Luther problémái megértésében. 5Stone, Lawrence: The Educational Revolution in England. Past and Present no. 28. 1964. július; uő.: Literacy and Education in England 1640-1900. uo. no. 42. 1969. február. 6 A vitát elsősorban a Past and Present hasábjain lehet áttekinteni. Főként: no. 28. 1964. július; no. 29. 1964. december; no. 31. 1965. július; no. 32. 1965. december; no. 33. 1966. április; no. 40. 1968. július. A puritánokról folytatott korábbi vitát összefoglalta Hill i. m. 26. 7Gawthrop, Richard-Strauss, Gerald: Protestantism and Literacy in Early Modern Germany. Past and Present, no. 104. 1984. április 31. skk. 8*