Századok – 1985
Közlemények - Péter Katalin: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. század második felében IV/1006
Péter Katalin A BIBLIAOLVASÁS MINDENKINEK SZÓLÓ PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON A 16. SZAZADBAN A bibliaolvasás mindenkinek szóló programját Magyarországon azért érdemes vizsgálni, mert itt a protestantizmus és a biblia viszonya valószínűleg sajátosan alakult, de bizonyosan eltért mind a lutheri, mind a kálvini hitújítás eredeti gyakorlatától. Ezzel azonban a magyarországi jelenségek nem nehezítik, hanem éppen segítik megérteni a protestantizmus kulturális hatását. Maga az egész kérdéskomplexum, nevezetesen a protestáns egyházak viszonya a biblia olvasásához, sokáig megnyugtatóan tisztázottnak látszott. Az általános felfogást nagyon egyszerűen össze lehet foglalni, mert egészen az 1860-as évek végéig mindenütt a lényegében Leopold Rankétól1 örökölt nézet áll, miszerint a hitújítás a nép kezébe adta a bibliát, illetve arra törekedett, hogy a népet a biblia olvasására képessé tegye, és ezzel a protestantizmus az anyanyelvüség, általában a kultúra fejlődése előtt korábban soha nem ismert távlatokat nyitott. Az újkorba forduló Európa egész művelődéstörténete jószerivel erre a tételre épül. Rankénak eredetileg csak a német népre vonatkozó állítását a legtágabb érvényességgel talán Christopher Hill írta le,2 aki a biblia és a laikusok viszonyát meghatározó teológiára is utalva a 17. századi angol forradalom szellemi előzményeit eredezteti a lutheri reformációtól. A protestantizmusnak a biblia olvastatása útján gyakorolt művelődéstörténeti hatásáról szóló alaptétellel szemben sokáig nem volt ellenvélemény. A reformáció forradalmi kulturális szerepét is csupán egyes országok sajátosságaival kapcsolatban kérdőjelezték meg. így Magyarország legélesebben Révész Imre,3 aki az alaptételt nem tagadja, sőt éppen arra hivatkozik, amint leszögezi, hogy a magyar protestáns egyházak a puritanizmus fellépése előtt alig változtattak az alsóbb társadalmi osztályok „teljes műveletlenségén". Adatszerűen ugyanis nem a műveltség tökéletes hiányát írja le, hanem azt a tényt, hogy a könnyen kezelhető biblia csak a puritánusok törekvései nyomán jelent meg Magyarországon, tehát csak ők adhatták a nép kezébe a bibliát. Más természetű korrekció igénye támadt az angliai viszonyokkal kapcsolatban. Ott, éppen fordított közelítéssel, vagyis a középkori kulturális állapotok védelmében minősítette A. F. Leach a hitújítást egyenesen katasztrófának.4 A reformáció másutt gyako-1 Ranke, Leopold: Deutsche Geschichte im Zeitaler der Reformation. 3. kiadás. München, 1852. 2. köt. 66. 2Hill, Christopher: Intellectual Origins of the English Revolution. Oxford, 1965. 3. 3Révész Imre: A szatmárnémeti nemzeti zsinat és az első magyar ébredés. Theologia 5. é. n. 1-2. 'Leach, A. F.: English Schools and the Reformation in England. Toronto, 1968.
