Századok – 1985

Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941

992 F.NGEL PÁL 9 Ung megye 1400 körüli népességéről az összeírás segítségével viszonylag megbízható adatokra sikerült szert tennünk. Itt az ideje visszakanyarodnunk a tanulmány kiinduló problémájához: az, amit megtudtunk, mennyiben viszi előbbre Magyarország 15. századi demográfiájának kutatását? Az ország ekkori népességének legalább hozzávetőleges felbecsüléséhez két számadat áll rendelkezésünkre, mindkettő jobbágyportákkal kapcsolatos. Az egyiknek a forrása az 1494/95. évi kincstári szám adáskönyv, amely mindkét évre nézve megadja 43 anyaországi és 7 erdélyi megye összes adófizetésre kötelezett portáinak a számát. A hiányzó 14 délvidéki megye portaszámát Szabó István becsléssel pótolta, és így arra az eredményre jutott, hogy ekkor Magyarországon (Szlavónia nélkül) kereken 250 000 jobbágyporta volt.20

9

A másik adat egy 1454 körül V. László részére készített költségvetési előirányzatban található, amely szerint ekkor 200 000-re becsülték az ország portáinak számát, de megjegyezték, hogy Zsigmond idejében ennek kétszerese, 400 000 volt.21

0 Az utóbbi adat hihető voltát egy kezdetleges számítással ellenőrizhetjük is, amennyiben az 1494/95. évi adatokat hívjuk segítségül. Ekkor Sáros, Abaúj, Zemplén és Szepes megyékben összesen 13 450 portát írtak össze, ami a Szabó István által kiszámított összportaszám 5,43%-a. Tudjuk viszont, hogy ugyanezekben a megyékben 1432-ben összesen 20397 portát találtak.21

1

Ha feltételezzük, hogy ez az ország akkori összportaszámának ugyanekkora százalékát tette ki, akkor egész Magyarországra mintegy 376 000 portát kapunk. Nagyjából ugyanarra az eredményre vezet, ha az 1427. évi öt ismert kamarahaszna-jegyzék summájából indulunk ki. Ezek szerint Gömör, Torna, Abaúj, Sáros és Ung megyékben összesen 20 290 portát vettek számításba, míg 1494/95-ben ugyanezekben 12 999-et,21

2

vagyis az ország portáinak 5,25%-át. Az előbbi számítást elvégezve oda jutunk, hogy 1427-ben az országban 386 000 porta volt. A Zsigmond-kori 400 000 porta tehát, amit az 1450-es években - föltehetően kincstári számadások alapján — emlegettek, reális adatként fogadható el. Ami mármost az ország 15. századi népességét illeti, minden további számításnak az a kulcskérdése, hogy egy portára hány főnyi lakosságot számítunk, vagy másképpen megfogalmazva, jobbágyporta és jobbágyháztartás miként viszonyul egymáshoz. Ahhoz, hogy ebben állást foglalhassunk, ezidáig semmiféle forrásbázissal nem rendelkeztünk, és az 1398-as ungi összeírás legfőbb jelentősége abban van, hogy legalább egy megye esetében pótolja ezt a hiányt, amennyiben lehetőségünk van összehasonlítani az 1427. évi kamarahaszna-jegyzékkel. 209

Szabó 1963. 68-71. 210Birk Emő: Adalék Magyarország pénzügytörténetéhez V. László idejében. Űj Magyar Múzeum 3 (1853) 513: Item das torgelt, als weyt das lande ist, sind funden worden pey des keysers czeyten fir mal hunderttausent törr, aber als das land yeczund verött ist so schacz ich es auf halb so vil, das weren czwaymal hunderttausent törr, dy machen roter guidein КЕМ. 21

'1432: Dl. 12 473, vö. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. 241. Az 1494/95. évi számokat Szabó 1963. 69. összeállításából vettem. 212

Az 1427. évi adatokra ld. e dolgozat 1. fejezetét. (Az összeírok által megadott summákat vettem alapul).