Századok – 1985
Közlemények - Engel Pál: Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban IV/941
UNG MEGYE 1398. ÉVI ÖSSZEÍRÁSA 991 A második (B) táblázaton ugyanilyen megosztásban a jobbágyháztartások számát szemlélhetjük: B) Birtokoskategória Jobbágyok száma települési zónánként és összesen I. II. III. IV. I-IV. Druget Egyéb nagybirtokos Egyéb nemes Megosztott falu összesen: 630 (325) 772 601 95 980 133 2098 (1793) 1113 163 230 1023 (718) 129 - 1881 75 - 809 - - 95 367 230 3808(3503) Végül a számítás tulajdonképpeni eredményét a harmadik (C) táblán kapjuk meg, ha a (B) tábla egyes számait az (A) tábla megfelelő számaival elosztjuk. A kapott számok azt mutatják, hogy 1398-ban az adott tájegységen és birtokoskategórián belül, valamint összesítve egy egész falura hány jobbágyháztartás esett: C) Egy falura eső'jobbágyháztartások száma települési zónánként összesen I. II. III. IV. I-IV. Birtokoskategória Druget 48,5 (29,5) - 23,3 17,7 31,0(23,2) Egyéb nagybirtokos 36,8 23,9 21,5 - 27,7 Egyéb nemes 15,8 14,8 18,8 - 15,9 Megosztott falu 31,7 - 31,7 összesen: 26,2 (23,0) 22,3 21,6 17,7 23,8 (22,2) Az eredménynél időzzünk el egy pillanatra. Szabó István számításai szerint a 14. században egy átlagos magyar falura 23,7 háztartás esett. Előadásából az tűnik ki, hogy a mezővárosokat nem vette figyelembe, az azonban nem tűnik ki világosan, hogy a 14. századot illetően is így cselekedett-e.20 8 Akármint is van, az Ung megyére kapott átlagok (23,8 illetve a két mezőváros leszámításával 22,2) egyezők vagy majdnem azonosak az ő eredményeivel. Ezen az átlagon belül azonban igen jelentős szórást tapasztalunk egyrészt tájanként, másrészt birtokosonként. Szembeszökő, hogy a nagybirtokosok falvai mennyivel népesebbek a megye régi településterületén, mint a 14-15. században benépesülő vidéken. Még inkább feltűnő, mily nagy különbség van nagybirtokos és köznemesi jobbágyfalu között népesség tekintetében. Míg az utóbbiak átlaga 16 körül van, az előbbieké az I. zónában ennek több mint a kétszerese (Druget és többi nagybirtokos együtt 34), de összesítve is 62%-kal magasabb (közel 27). Valószínű, hogy megfelelő adatok birtokában az ország más tájain is ugyanezt a különbséget tapasztalnánk, okainak vizsgálata azonban kívül esik e tanulmány programján. 2 0 8 Szabó i. m. 196. 7*
