Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kemény G. Gábor: Felsőoktatásunk a dualizmus korában 64
74 KEMÉNY G. GÁBOR „részleg" torz pótléka csupán az önálló közgazdasági egyetem alapítását célzó, Károlyi Mihály által még 1911 decemberében a képviselőházban előterjesztett tervezetnek. A Műegyetem tanácsa egyébként kezdettől elzárkózik a struktúra bármiféle kiszélesítése elől. Ez okozza, hogy a selmeci erdőmérnöki kar kooptálását még 1918 tavaszán is elutasítja az egyetem vezetősége.2 1 Ugyanakkor a Műegyetem tanácsát fontos didaktikaitechnikai kérdések foglalkoztatták a dualizmus utolsó éveiben. A kutatás szerint a szaktárgyi oktatás és a gyakorlat kapcsolata még ekkor, a 20. század elején sem volt kielégítő egyetlen hazai műegyetemünkön.2 2 Az egykorú műszaki felszerelés (laboratóriumok, műhelyek stb.) hiányait, korszerűtlenségét K. Jónás Ödön rektor is szóvá teszi 1910 őszén elmondott beszámolójában.2 3 Mindez azonban nem befolyásolja számottevően a dualizmus korabeli műszaki felsőoktatás kedvező összképét. A műszaki felsőoktatás fejlődéséhez e korban joggal mérhető orvostudományi képzésünk általános szintje. Ezen a területen is Eötvös József a kezdeményező. A pesti egyetem orvoskari tanáregyesülete hozzá intézi már 1869 elején reformjavaslatát.2 4 További jelentős mozzanat „a budapesti tudományegyetem számára építendő sebészeti klinikáról" szóló Trefort-féle törvényjavaslat 1874. június 20-i képviselőházi benyújtása.2 5 Ezt követik a nyolcvanas-kilencvenes évek orvoskari reformjavaslatai,26 illetőleg az orvostudományi képzés leágazásaként az állatorvosi szakoktatás Hutyra Ferenc-féle reformtervezete és az Állatorvosi Főiskola szervezeti szabályzatának benyújtása.2 7 Századunk első éveiben megindul az orvoskari képzés új rendjéről szóló tervezetek sora. A kari reformok egyik előharcosa Grósz Emil szemészprofesszor. Öaz, aki 1906-ban "BME Rektori Irattár 1273/1918. - L. még: Kürschák József-'Sigmond Elek: A m. kir. József-műegyetem tanácsa által a Selmecbányái m. kir. bányászati és erdészeti fó'iskola székhelykérdése tárgyában javaslattételre kiküldött bizottság jelentése. Bp. 1918. 11. 2 2 Vö. Ladányi: i. m. 116. 23 K. Jónás Ödön műegyetemi rektor beszámoló és megnyitó beszéde. A kir. József-műegyetem 1910/11. tanévének megnyitásakor MDCCCCX. szeptember hó 19-ikén tartott beszéd. Bp. 1910, A pesti Lloyd-társulat nyomdája, 5-54. 24 A Pesti Egyetem Orvoskari Tanártestülete reformbizottságának a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyér ö Nagyméltóságához intézendő' felterjesztésre vonatkozó Javaslata a m. kir. Egyetem Orvosi Karánál létesíthető javítások tárgyában. (Mint kézirat tekintendő.) Pest 1869, A Pesti Kir. Egyetem Orvoskari Tanártestületének sajátja. Khór és Wein könyvny., 3-8. 2 5 Képv. Napló, 1872-75, XI. 19-20. 26 A tantárgyak felvételének módjáról: A budapesti kir. egyetem orvoskari tanáregyesülete által 1881-diki december 13-án és folytatólag 20-án tartott negyedik ülésének jegyzőkönyve (Orvoskari jegyzőkönyv); a tanpénzrendszerről: A budapesti m. kir. tudományegyetem orvoskari tanártestülete által 1884. március 11-én tartott V. sz. ülésének jegyzőkönyve (Orvoskari jegyzőkönyv); az élettan és a szövettan tanításának szétválasztásáról, ilL a szövettannak a bonctannal együtt való oktatásáról: A budapesti kir. magyar tudományegyetem orvoskari tanártestülete által 1891. évi április hó 28-án tartott IX.-ik rendes ülés jegyzőkönyve (Orvoskari jegyzőkönyv) 424. sz.; az orvosszigorlati szabályzat reformjáról 1. Markusovszky Lajos cikksorozatát: Orvosi Hetilap 33, 1889. jan. 27; 4. sz. 59., febr. 3; 5. sz. 73., márc. 31; 13. sz. 179-180. 27 -y- [Hutyra Ferenc]: Az állatorvosi intézmény újjászervezése. Veterinarius 13, 1890. aug. 15; 8. sz. 343-348.; A budapesti magyar királyi Állatorvosi Fó'iskola szervezeti szabályzata. Budapesti Közlöny, 1889. febr. 23; 44. sz. 2-6.
