Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kemény G. Gábor: Felsőoktatásunk a dualizmus korában 64
FELSŐOKTATÁSUNK A DUALIZMUS KORÄBAN · 73 Érdekes párhuzamos jelenségnek lehetünk ugyanakkor tanúi a tudományegyetemen a bölcsészeti kar viszonylatában. Komoly pozitívumként jegyezhetjük fel, hogy a kar bölcsész és természettudós tanárai pedagógiai és szaktudományos működésükkel hatnak egymásra. Ezzel is magyarázható, hogy a tudományegyetemi többség reformellenessége nem fokozódott, hanem a századfordulótól helyenként visszaszorul. A kilencvenes évektől, s főként a világháború előtti szakaszon kivált a természettudományi tanszékek professzorai vállaltak ebből az egyetemen belüli állóharcból komoly részt. Ennek a pozitív, demokratizáló törekvésnek hatékonyságát befolyásolta azonban a hallgatók számának csökkenése, a tanári pálya zsúfoltsága, az első világháború idejére a kereseti viszonyok kedvezőtlen alakulása. Mindez közrejátszott abban, hogy a nagy kutató-professzorok, Eötvös Loránd, Beke Manó, König Gyula és mások példája nem hatott eléggé sem a tanártársakra, sem az egyetemi ifjúságra. így történt, hogy a budapesti tudományegyetem színvonalcsökkenéssel érkezett a korszak végéhez. A műegyetemi képzés belső folyamata korántsem ilyen összetett és ellentmondásos. Felsőoktatásunk ezen a téren állandó és egyenletes küzdelemben emelkedett fel az első világháború előtti szintre. Ismeretes, hogy a „polytechnikai oktatás" korszerűsítését még Eötvös József kezdeményezte. Az 1870. évi közoktatási költségvetés vitájában maga is felszólalt az „országos műegyetem" megvalósítása érdekében. A tervből valóság, a Polytechnikumból 1872-ben Műegyetem lett, s a korszerűsítés ügye tovább „társadalmiasodik". Kvassay Jenő 1874. évi nevezetes röpiratának1 7 hatására Trefort „műegyetemi bizottság"-ot küld ki. Az évtized végén, 1879-ben már törvénycikk intézkedik a Műegyetem állandó elhelyezéséről. A fejlődés azonban korántsem zavartalan. Egy évvel később, 1880 szeptemberében Szily Kálmán dékáni beszédében már alacsony hallgatószámról, a mérnökképzés kedvezőtlen feltételeiről szól.1 8 Hosszú idő telik el innen a századfordulóig, a két Országos Technikus Kongresszusig (1896, 1902),1 9 miközben az átmeneti dekonjunktúra feloldódik. Lezajlik a műszaki tudományok térhódítása, a műegyetemi szerkezet és tanulmányi rendszer kialakulása. Ez a felfelé ívelő szakasz sem mentes a belső intézményi problémáktól. A társadalomtudományi képzés szűk térre szorul, s ezen az sem segít, hogy a Műegyetemen (igaz, már a világháború idején) csonka funkciójú „közgazdasági osztály"20 létesül. Hiszen ez a '1 Kvassay Jenő: Műegyetem. Bp. 1874, Athenaeum, 88. 1 "Beszéd, mellyel Szily Kálmán ..., a műegyetem e. i. rektora a tanévet megnyitotta. A kir. József-műegyetem 1880/81-ik tanévének megnyitásakor MDCCCLXXX. szeptember hó 14-én tartott beszéd. Bp. 1880, Athenaeum, 5-28. 19 K[isfaludi\ Lipthay Sándor: A technikusok neveléséről. Az I. Magyar Országos Technikus Kongresszus iratai. (Budapesten, 1896. szeptember hó 6., 7. és 8.) Szerk. Mihály fi József. Bp. 1896, Pátria ny., 35-43.; Zelovich Kornél: A technikusnevelésről. A II. Magyar Országos Technikus Kongresszus iratai. (Budapesten, 1902. szeptember hó 28. és 29.) Szerk. Mihályfi József. Bp. é. n. (1902), Pátria ny., 15-55.; Dr. Goal Jenő: A technikusok szerepe a közgazdaságban. [Előadás és határozati javaslat]. Uo. 158—179. ,0 L. a Műegyetem tájékoztatóját az 1914/15. tanévben meginduló, „újonnan felállított közgazdasági osztály"-ról: Tájékoztató a m. kir. József-műegyetem Közgazdasági OsztályáróL Bp. 1914. Ny. n., 16.
