Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kemény G. Gábor: Felsőoktatásunk a dualizmus korában 64
Kemény G. Gábor FELSŐOKTATÁSUNK A DUALIZMUS KORÁBAN* I. A kor, a dualizmus kora második évtizedének végén határozott hangvételű, addig nem tapasztalt bátorságú nyílt levelet intéz Eötvös Loránd, az akkor már nagyhírű fizikus egyetemi tanár a másfél évtizedes minisztersége és egyben élete vége felé járó Trefort Ágoston kultuszminiszterhez az egyetemi oktatás kérdése tárgyában. A Budapesti Szemle hasábjain közölt emlékezetes Nyíltlevél1 a magyar felsőoktatás főbb kérdéseit foglalja össze. A természettudományos kutatás világából elhangzó bírálat írója elmaradottnak és korszerűtlennek nyilvánítja egész felsőoktatásunkat, s az egykorú hivatalos magyar oktatásügy elmarasztalásán túl magyarázatot keres okokra és körülményekre, melyek a korszak elejének nem egy reményteljes kezdeményezése ellenére a Nyílt levélben foglalt bírálat kimondásához vezettek. Helytelen lenne Eötvös Lorándnak a felsőoktatás nyitott kérdései körül folyó szaktudományos vitát valóban meggyorsító fellépését csupán a Trefort nevéhez fűződő felsőoktatási viszonyok és művelődéspolitika bírálatának tartanunk. Kétségkívül erről is szó van, de ennél jóval, sokkal többről. A dualizmus kora egész társadalmi-oktatási rendszerének bírálatáról. Amiből korántsem következik, hogy a Néhány szó az egyetemi tanítás kérdéséhez írója érzéketlen lenne a Trefort minisztersége alatt elért eredményekkel szemben, ezek értékelését azonban nem tartja feladatának. A Nyüt levél a kultuszkormányzat és az egész kiegyezés korabeli rendszer főhibáját keresi, s azt a dualizmus kora megrekedt és megmerevedett felsőoktatási struktúrájában és egész tanrendszerében véli felismerni. Elsősorban tehát abban a nevelői felsőoktatási gyakorlatban, mely ekkor az ország két tudományegyetemén, műegyetemén, a fővárosi és vidéki főiskolákon, akadémiákon meghonosodott. Eleve helytelen lenne tehát a Nyüt levél egész bírálatát a valóban megrekedt treforti kultúrpolitika bírálatával összekapcsolnunk. Visszapillantva és előretekintve, Eötvös Loránd helyzetjelentésének nem ez volt a célja. Eötvös Loránd bírálata nemcsak arról szól, „hogyan hanyatlik a tanulók szorgalma és a tárgy iránti érdeklődése" évről évre mind alább az egyetemi, a felsőoktatásban. *E tanulmány, melyet a szerző hagyatékából adunk közre, eredetileg egy felsőoktatás-történeti dokumentumgyűjtemény (Iratok a magyar felsőoktatás történetéből 1867-1918. Szerk. Kemény G. Gábor és Felkai László. Bp. 1975, 1230 oldal, gépirat) előszavául íródott. Az erre vonatkozó utalásokat kihagytuk a szövegbő'L (A szerk.) 1 Eötvös Loránd: Néhány szó az egyetemi tanítás kérdéséhez (Nyílt levél Trefort Ágoston vallás-és közoktatásügyi miniszter úrhoz). Budapesti Szemle 50,1887. 307-321.
