Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658

676 SIPOS JÓZSEF népgyűlés résztvevőihez. Beszédének elején rámutatott, hogy a paraszttömegek továbbra is támogatják a kisgazda mozgalom megindítóit, aztán visszautasította az arisztokráciának azt a vádját, hogy parasztdiktatúrát akarnának. „Nem az erőnk hiányzik ehhez, hanem az akaratunk, mert a diktatúrát semmiféle formában el nem fogadjuk, és mással szemben sem alkalmazzuk." Kijelentette, hogy „a magyar falvak népe ... azt a politikai és gazdasági pozíciót foglalta el, ami őt megilleti. Van szavunk az országgyűlésben, és részt veszünk a kormányzatban is. Nem törekedtem erre — mondotta —, de azt igenis akarom, hogy a Kisgazdapárt olyan helyzetbe kerüljön, hogy azt többé a nemzetgyűlésből kiszorítani ne lehessen. És eljutottunk oda, hogy nincs furfang, nincs pénz, nincs hatalom, amely erre képes volna". Beszédének végén megnyugtatta a szövetség tagjait, hogy a „földbirtokreform végrehajtása és a szabad forgalom teljes bevezetése nélkül nem maradnak a kormányban". Rubinek Gyula felszólalásában támadta a liberális ellenzéket és a legitimistákat. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „Mi azért hívtuk fel önöket, hogy megerősítsük azt a jogrendet, melyet Horthy Miklós kormányzó teremtett meg, és ha látjuk, hogy ezt veszély fenyegeti, ide fogjuk hozni erőnket, akaratunkat annak biztosítására." A gyűlés résztvevői — Szijj Bálint javaslatára - elfogadták a két szervezet egyesülését és azok elnökségei által május 12-én jelölt új vezetőségét. A határozati javaslat elfogadása után Bethlen beszélt: „Mikor ez a társadalom, amely hat éven keresztül védte az országot, megjelent, és bejelenti, hogy erkölcsi súlyának megfelelő részt kíván a haza sorsának intézésében, a magyar kormány egynek érzi magát vele — mondotta —, mert vele összhangban kívánja azokat a feladatokat megoldani, amelyek a kormány vállaira nehezednek." A forradalmakra és az ellenforradalom hatalomra jutására célozva hangoztatta: „volt egy idő, amikor szükség volt a magyar gazdatársadalom kemény ökleire, de most eljött az az idő, amikor ennek az ökölnek fel kell nyílnia, és meg kell fognia a barátilag feléje nyújtott jobbot."6 7 A nagygyűlést követő többszáz személyes lakomán mondott pohárköszöntőjében Nagyatádi Szabó figyelmeztette a polgárságot, hogy ne foglaljon állást a szabad forgalom ellen. Az egységes párt létrehozásával kapcsolatban pedig kijelentette: „Azt hirdetik az urak: fogjunk össze. Mi készek vagyunk erre, de nem látjuk itt a nagyurakat. [...] Most még csak a kisujjunkat mutattuk meg, de meg fogunk mozdulni akkor, amikor arra az ország érdekében szükség lesz, s akkor lát az ország olyant, amilyent még soha. A mai ünnepség erőnknek csak egy részlete, csak ízelítő arra, hogy micsoda erő van a falun. Nem akarunk semmit legázolni, nem akarunk senkit elnyomni, együtt akarunk dolgozni mindenkivel, de nálunk nélkül nem engedünk kormányozni."68

Nagyatádi Szabó beszédéből és pohárköszöntőjéből megállapítható, hogy érzékelte a veszélyt, amely az egységes párt létrehozása esetén a Kisgazdapártot — különösen a liberális agrárdemokrata szárnyat -fenyegette. Ennek ellenére akkor még nem zárkózott el az egységes párt megalakítása elől. Valószínűleg azért, mert még nem látta tisztán, hogy Bethlen milyen alapon kívánja létrehozni. Követelte azonban a hatalomból való arányos részesedést! 6 7

A Kisgazda, 1921. máj. 29. 1-3., Magyar Falu, 1921. máj. 29. 1-3. és az Új Barázda, 1921. máj. 24. 1-4. 6 * 8 Órai Újság, 1921. máj. 24. 1.