Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY 669 miatt megüresedett pártelnöki székbe a szívbetegségéből felgyógyult Rubinek Gyulát, az újkonzervatív-agráriusok egyik vezetőjét delegálták. Egyébként a párt egységének megóvása miatt az intéző bizottság az addigi összetételben maradt a helyén. Az intéző bizottság tanácskozása után pártértekezlet volt.4 0 Rubinek István a liberális ellenzék által is kifogásolt mozirendeletet tette szóvá, és amellett érvelt, hogy a belügyminiszternek azzal kapcsolatos intézkedéseit revízió alá kell venni. Rámutatott, hogy a mozirendelet végrehajtása során olyan igazságtalanságok történtek, amelyekkel szemben a pártnak feltétlenül állást kell foglalnia. Bebizonyította, hogy teljesen szegény hadirokkant, nagycsaládos emberektől vettek el mozikat, amelyeket azután befolyásos és vagyonos egyéneknek adtak oda. Az újkonzervatív-agrárius Rubinekkel szemben a párt Gömbös-csoportjához tartozó Dánér Béla azt hangsúlyozta, hogy a belügyminiszter rendelkezése helyes volt, mert az a magyar faj érdekében történt, Dánér ezzel lényegében az általuk és velük szoros kapcsolatban levő MOVE által igazságtalanul szerzett moziengedélyek ügyét igyekezett eltitkolni. Ezután Orbók Attila indokolta meg a sajtócenzúra eltörlésére vonatkozó indítványát: a Kisgazdapárt a függetlenségi eszmék letéteményese — mondotta —, és éppen ezért sajnálattal látja, hogy a párt képviselői nem foglalnak egységesen állást a szabadságjogok érdekében. Rámutatott, hogy a Tisza-féle sajtótörvény és a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény elég garanciát szolgáltatnak olyan tekintetben, hogy a sajtószabadsággal büntetlenül visszaélni nem lehet. Ezért a pártnak határozottan állást kell foglalnia, és a cenzúra eltörlésének ügyét pártkérdéssé kell tennie. Ha ezt elmulasztanák, az a helyzet állhat elő, hogy az ellenzék határozati javaslatát a párt kénytelen lenne megszavazni, ami a kormányra nézve súlyos bonyodalmakkal járhat. A pártértekezlet e kérdéseket — az internálások megszüntetésére vonatkozó javaslattal együtt - az intéző bizottság elé utalta, és utasította azt, hogy a nemzetgyűlés pünkösdi szünete után terjessze véleményét a párt elé. Az értekezlet foglalkozott még a Tolna megyei főispán ügyével. Klein rámutatott arra, hogy „a megyében politikai hajsza indult ellene, olyan tényezők részéről, amelyek a párttal szemben ellenszenvvel viseltetnek", amit Bodor György képviselő megerősített. Meskó Zoltán és Schandl Károly indítványára a párt kimondotta, hogy Klein főispán iránt bizalommal viseltetik, és ragaszkodik ahhoz, „hogy a kormány továbbra is megtartsa állásában".41 A pártértekezlet megmutatta, hogy Bethlenék leszerelési akciója egyelőre nem érte el célját. A párt, ill. az újkonzervatív-agrárius szárny jobbszélét alkotó Gömbös-csoport ugyan elfogadta érveiket, és megkísérelte a liberálisok leszerelését, azonban ez egyelőre nem sikerült. A pártvezetést és a párt többségét sem elégítették ki Bethlenék kétes értékű ígéretei. Követeléseik konkrét teljesítését várták. Ezért nem foglaltak állást a kormány ellen, de nem is oldották fel a feszültségeket. Nagyatádi Szabóék úgy gondolták, hogy e felemás helyzet fenntartásával - amely továbbra is lehetőséget biztosított a kormány leszavazására - kényszeríthetik Bethlenéket követeléseik teljesítésére. 40 A pártvezetőségi értekezletről lásd: Magyarország, 1921. máj. 14., Új Barázda, 1921. máj. 13. és Szózat, 1921. máj. 13.2. 41 A Kisgazdapárt május 12-i értekezletéről lásd: Pesti Napló, Világ és az Uj Barázda, 1921. máj. 13-i számait. 4·
