Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
670 SIPOS JÓZSEF 2. Bethlenek engedményei és a párton belüli ellentétek növekedése A kisgazdapárti liberálisok ellenzékisége és Nagyatádi Szabó velük való taktikai együttműködése nem tetszett a párt jobboldalát alkotó Gömbös-csoportnak. Ezt már egyértelműen jelezte Hegedűs György dr. ügyvédnek, az ÉME alelnökének 13-án történt kilépése a pártból. Kilépését azzal indokolta, hogy az „agrárreformok végrehajtása terén a párt nem mutat kellő erélyt, és (ami a lényeg! — S. J.) nem helyesli a párt egyik oldalán mutatkozó liberális irányzatot".42 Hegedűs szoros kapcsolatot tartott fenn az újkonzervatív-agrárius szárny őrffy— Schandl—Vasadi Balogh-csoportjával (23 fő), ezért a pártban valószínűnek tartották, hogy onnan is követői támadnak. A kisgazdapárti liberálisok azt áhították, hogy Hegedüst azok fogják követni, akik az egységes pártalakítás hívei, és ezeknek a száma minimálisan tizenhétre tehető.4 3 Sokan tudni vélték, hogy Bethlen az egységes párt megalakításában elsősorban az ún. disszidensekre számit (19 fő), a KNEP zömére (59 fő) és a Kisgazdapárt örffy—Schandl-Vasadi Balogh-csoportjára (23 fő). A párt liberális csoportja nem fogta fel tragikusan ezt a lehetőséget, sőt az esetleges kilépéseket a párt egészséges tisztulási folyamatának tekintette 4 4 A Kisgazdapártban azt is beszélték, hogy Gömbös napok óta titkos tárgyalásokat folytat a KNEP szabad királyválasztó nézeteket valló tagjaival. Állítólag ilyen megbeszélés volt 13-án is, amelyen a KNEP részéről Frühwirth Mátyás, Gerencsér István, Szűcs Dezső és Legeza Pál vettek részt. Gömbösék előtt az a cél lebegett, hogy a „két pártnak egyformán gondolkodó és a királykérdésben is azonos állásponton levő tagjai között kapcsolatot teremtsenek". Ezek a tárgyalások azonban a kereszténypárti szabad királyválasztók vezérének, Haller Istvánnak passzivitása folytán nem vezettek eredményre.4 5 Legeza és Haller tagadták a Gömbössel való tárgyalást. Ugyanakkor Haller azt állította, hogy „a közeli jövőben pártunk megerősödik, a várható belépések folytán". Hogy milyen alapon történik meg a KNEP-hez való csatlakozás, arról azonban nem nyilatkozott.4 6 A rendelkezésünkre álló források egyoldalúsága lehetetlenné teszi a történtek pontos feltárását. Mindenesetre azt láthattuk, hogy a kormány kivételes hatalmának megszüntetéséért küzdő ellenzék és a Kisgazdapárt liberális-agrárdemokrata szárnyának esetleges akcióegységének veszélye a párt újkonzervatív-agrárius szárnyát Bethlenékhez való közeledésre inspirálta. Az egységes pártalakítással kapcsolatos hírek jelezték a párton belüli ellentétek növekedését. Ugyanakkor ezek az adatok azért is érdekesek, mert az egységes pártalakítással kapcsolatos kétféle elképzelés itt körvonalazódik először. Az egyik: annak legitimista alapon való létrehozása (a KNEP zömére, a disszidensekre és az Őrffy-Schandl-Vasadi Balogh-csoportra épült volna). Ez utóbbiakat nevezték „intelligens kisgazdáknak" is, mert a csoport tagjai zömmel értelmiségiek — egyetemi, közép-41 Új Barázda, 1921. máj. 14. 1. 4 3 Magyarország, 1921. máj. 14. 1. 44 Pesti Napló, 1921. máj. 14. 1. - A disszidensek 1920-21-ben váltak ki a KNEP-ből és a Kisgazdapártból, elsó'sorban nagy- és középbirtokosi, ill. nagypolgári érdekeket képviseltek. Egyik legjelentó'sebb vezetőjük gr. Klebeisberg Kunó volt. 4 5 Magyarország, 1921. máj. 14. 1. 4 6 8 Órai Újság, 1921. máj. 15. 8.
