Századok – 1984

TÖRTÉNETI IRODALOM - Kum'A N'Dumb; Alexandre: Hitler voulait l'Afrique (Ism.: J. Nagy László) 590

590 TÖRTÉNETI IRODALOM goknak később történt átadása után is védték, a halálos ítéletet ekkor sem hajtották végre, hanem a váci fegyházban helyezték el, ahonnan a háborús események során ismeretlen körülmények között távozott. Nemes Dezső könyvének elolvasása után meg kell állapítanunk, hogy a biatorbágyi merénylet igen zavaros tartalmú forrásanyagának tanulmányozása során a szerzőben teljesen érthetően vetődött föl a föntebbi kérdések megválaszolásának igénye s az egész problémakör mélyebb vizsgálata. Nemes Dezső munkájának fontos eredményeit csakis a források gondos elemzése, megállapításaik összevetése, a nüanszbeli eltérések, ellentmondások föltárása, az igen bonyolult szálak fölfejtése révén érhette el. Csakis így juthatott el a 204. oldalon tett azon megállapításához, hogy „Gömbösnek Horthy egyetértése mellett bizonyosan fő szerepe volt a torbágyi merénylet végrehajtásában, s ennek ürügyén a koholt komunnistaellenes vádakkal felkorbácsolt uszítóhadjáratban, a statárium kihirdetésében, majd Sallai és Fürst kivégeztetésében". Sőt, lentebb (252.) Nemes Dezső arra is rámutat, hogy a merénylet végrehajtása során Gömbös és Matuska közvetlen kapcsolata ugyan nem állapítható meg, de , Jeltételezhető, hogy Gömbös közvetlenül vagy közvetve összehozta őt mint az akció egyik kiszemelt résztvevőjét a robbantás konkrét előkészítésének vagy végrehajtásának vezetőjével". A szerző a szélsőjobboldallal való kapcsolatokat, valamint a felülről irányított tudatos terveket, lépéseket illetően óvatosan fogalmaz, de e fő momentumokra történő utalás mint erős feltételezés munkájának egészén végigvonul. Ezzel összefüggésben csak azt állapítjuk meg: jó lett volna, ha a szerző e kapcsolatokat, illetve a szélsőjobboldal konkrét lépéseit illetően még több, még hitelesebb források nyomára jut. Tudjuk, ez igen nehéz, s Nemes Dezső éppen ennek tudatában könyvében minden erre utaló momentumra rámutat. Nemes Dezső,könyvében - mint erre fentebb utaltunk - valójában túllép a biatorbágyi merénylet szorosabb értelemben vett témakörén. Ténylegesen szerves egységben - az összefüggésekre mindvégig utalva - mutatja be a statárium bevezetésének tervétől a Sallai és Fürst kivégzéséhez vezető eseménysort, mely az ellenforradalmi erőknek a forradalmi munkásmozgalom megsemmisítésére irányuló törekvéseit - a politikai manőverezéseket - éppúgy magába foglalta, mint a szélsőjobboldali csoportok hatalom felé vezető útjának egyengetését. Nemes Dezső mindezt még világosabbá törekszik tenni a „Függelék "-ben közöltekkel, nevezetesen a Matuska írását vizsgáló írásszakértők véleményével, a Heimwehr 1931 szeptemberi puccskísérletének, illetve a Vannay-féle 1931 novemberi összeesküvés új adatokat tartalmazó tömör ismertetésével. A biatorbágyi merényletről szóló könyv értékes hozzájárulás a 30-as évek eleje poltikai életének, ezen belül a munkásmozgalom, a kommunista párt helyzetének, harcának jobb, valósághűbb bemutatásához. Megjelenése nyeresége a két világháború közötti korszakkal foglalkozó történeti szakirodalomnak. Fehér András ALEXANDRE KUATA Ν DUMB III: HITLER VOULAIT L'AFRIQUE Paris, Editions marmattan. 1979. 385 1. HITLER AKARTA AFRIKÁT E könyvből az olvasó a hitlerizmus történetének egy olyan összetevőjét ismerheti meg, amely a nemzetközi irodalomban eddig alig került feldolgozásra: a náci Németország gyarmati politikája, illetve politikai tervei. A szerző csupán néhány történész munkájára támaszkodhatott, amikor kutatásait elkezdte. Témaválasztásában minden bizonnyal ösztönözte nemzeti és kontinentális hovatartozása is. N'Dumb Franciaországban (Lyon) végezte tanulmányait, majd néhány évig ott volt tanár. Jelenleg szülőhazájában, Kamerunban a yaoundéi egyetemen tanít. Munkájában gazdag archív anyagra támaszkodva tárja fel a fasiszta Németország afrikai politikai terveit. Levéltári kutatásait az NDK-ban (Potsdam), az NSZK-ban (Bonn, Koblenz) és Washingtonban végezte. Bőségesen idéz a fellelt doku-