Századok – 1984

TÖRTÉNETI IRODALOM - Nemes Dezső: A biatorbágyi merénylet és ami mögötte van (Ism.: Fehér András) 588

588 TÖRTÉNETI IRODALOM első felében is vesztett presztízséből, s Beck vezérletével a lengyel politika is eltávolodóban volt a hagyományos francia vonaltól. Angliában 1931 után szűken értelmezett gazdasági érdekekből tudatos ellenintézkedéseket hoznak, melyek úgyszólván kizárják a gazdasági együttműködést Kelet-Európával. A balti államok is súlyosan csalódnak (81-93.). S bár időről időre vannak világosfejű emberek az angol külügyi vezetésben, a Kelet-Európa kérdését illetően (például Collier, aki javaslataival azonban egyedül marad 99.), alapjában a brit politika érdektelen régiónak ítéli, sőt, egyre inkább koncesszió nyújtására alkalmas területnek tekinti Kelet-Európát, amivel Hitler megbékítését lehet előmozdítani. (170.) Carr még az Anschluss-ellenes nyilatkozat kiadását is ellenzi (171.). A konzervatív, beavatkozás-ellenes gazdaságpolitika (196.) és Chamberlain megbékéltetési politikája együttesen mozdítja elő a német térhódítást, amit az angol külügyi vezetés elkerülhetetlennek, sőt esetleg még a jövőre nézve kedvezőnek is ítél. Leith-Ross 1938 októberében furcsa együttműködési javaslatokat tesz a németeknek (287-288.), s az ébredés 1939 márciusában már túl késő. Diplomácia és gazdaság érdekfeszítő kapcsolata rajzolódik ki az esetenként krimiszerűen érdekfeszítő dokumentumokból és analízisből. A szerző különösen erőteljesen marasztalja el a harmincas évek angol gazdaságpolitikáját és diplomáciáját. Izgalmas, érdekes olvasmány. A magyar olvasó azt sem állhatja meg elismerő megjegyzés nélkül, hogy mennyire pontos minden Magyarországra vonatkozó észrevétel. Kritikai megjegyzéseket inkább csak a rövid bevezető fejezetre sorakoztathatnék fel, s itt is inkább az önként megszabott terjedelmi korlátokból eredő hiány miatt. Örömmel üdvözölhető tehát a két világháború közötti időszak gazdaságtörténetébe vágó új, értékes munka, s talán még inkább az úttörés, ami gazdaságtörténet és diplomáciatörténet igen módszeres, érett összekapcsolásában hozott fontos új eredményeket. Berend T. Iván NEMES DEZSŐ: A BIATORBÁGYI MERÉNYLET ÉS AMI MÖGÖTTE VAN... Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1981. 303 1. A magyarországi ellenforradalmi rendszer az 1929-1933-as gazdasági válság éveiben egyik legnagyobb megrázkódtatását, történelmének egyik legkritikusabb időszakát élte át. Nemcsak pénzügyigazdasági szempontból került súlyos helyzetbe, hanem társadalmi, politikai, kormányzati tekintetben is, ráadásul a gazdasági, uralmi-politikai krízist a társadalmi mozgás oly mértékű fölerősödése kísérte, mely számára egyáltalán nem volt kívánatos. A proletár tömegmozgalmak balról jövő nyomása, és a jobboldali középrétegbeliek szélsőradikális, fasiszta jellegű mozgolódásai közepette a rendszer igen nehéz helyzetbe került. A politikai vezetó'réteg részéről kiinduló, a rendszer védelmét célzó intézkedések sorában fontos helyet foglalt el a Bethlen-kormány távozása, Károlyi Gyula kormányának szigorú gazdasági és politikai intézkedései, közöttük a statáriumrendelet érvénybeléptetése, illetve kiteijesztése, valamint a gyűléstilalom bevezetése; Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése; a tömegmozgalmak igen erőszakos eszközökkel való letörése s nem utolsósorban a szélsőjobboldali Gömbös Gyulának miniszterelnöki székbe juttatása. A történeti irodalomból eddig is ismeretesek voltak előttünk a biatorbágyi vonatrobbantás, a statárium életbeléptetése, valamint a forradalmi, elsősorban a kommunista mozgalom radikális fölszámolására (a párt vezetőgarnitúrájának likvidálására) tett erőfeszítések közötti összefüggések, de mindezek mélyebbre nyúló gyökereinek, nevezetesen a vonatrobbantási merénylet nemzetközi szálainak, a vezető körök távolabbra mutató politikai érdekeit is érintő összefüggéseinek, a mögöttes eseményeknek, a tényleges indítékoknak a föltárására a történetkutatás mind ez ideig nem vállalkozott. Nemes Dezső könyvében viszont éppen a fönti kérdésekre kíván választ adni, különösen arra, hogy kik lehet-