Századok – 1984

BESZÁMOLÓ - A Magyar Történelmi Társulat 1983. évi tevékenységéről és az 1984. évi munkatervéről 563

564 BESZÁMOLÓ dődött, és az interdisciplinaritás jegyében a történelem és a földrajz; a történelem és az irodalom; a történelem és a művészeti nevelés; valamint a történelem és a társadalomtudományok kapcsolatának vizsgálata után, a társadalomtudományok körén túllépve, az elmúlt években a természettudományok és a technika felé szélesedett ki. A Történelemtanítás és a technika c. konferencia munkájában neves fizikusok, kémikusok, a technikatörténet és az oktatás ismert szakemberei vettek részt. Olyan eddig még alig kimunkált témákról tartottak szakszerű és módszertanilag is orientáló előadásokat, mint A történetiség és a technikai műveltség; A történelmi materializmus, a technikatörténeti találmányok és a társadalom; Számítógépek és a történelem; A technika alapkategóriáinak története; Műszaki fejlődés és technikai műveltség; A technikatörténet tanításának szerepe a személyiség formálásában; A technika tanítása Magyarországon és a Technikatörténet a történelemtanításban. Az előadók: Szűcs Ervin, Makkai László, Endrei Walter, Nagy Dénes, Granasztói György, Kiss István, Szabolcs Ottó, Szűcs Barna és Vladár Ervin voltak. A nagyszámú hallgatóság: történészek, tudománytörténészek, a technika tudomány szakemberei, a történelem és a technika tantárgyak tanárai sokoldalú vitákban vizsgálták ezt a nagyon is összetett témát. Az interdiszciplináris együttműködés egy másik irányát jelentette 1983-ban a Társadalomtudományi Nyári Akadémia, amely valóban a legszélesebben vett társadalomtudományok együttműködésének igényét és gyakorlati hasznosságát jelezte. Az 1983. évi munkaterv a nehéz gazdasági viszonyokra hivatkozva a mennyiségi növekedés helyett a minőség növelését tűzte ki célul. Bár a rendezvények és az azokon résztvevők száma nem csökkent, a rendezvények előadóinak összetételére vetett pillantás is mutatja, hogy a minőségi igények emelése irányelvnek sikerült eleget tenni, amit - az információk szerint — a hallgatóság megelégedéssel nyugtázott. A Társadalomtudományi Nyári Akadémia előadói gazdaságtörténészek, szociológusok, művelődés-és kultúrtörténészek, társadalomtörténészek, jogászok, illetve jogtörténészek, kultúr- és külpolitikusok voltak, és olyan fontos, időszerű kérdésekről hangzottak el magas színvonalú előadások, mint pl.: A szocialista gazdaság és a világpolitikai változások; Gazdaságpolitika — gazdasági reform; A nemzeti és a nemzetközi dialektikája a külpolitikában; Az emberiség nagy problémái és a kísérletek ezek megoldására; A gazdasági fejlődés nagy történelmi trendjei; Nemzet — műveltség — művelődés; A jog jelentősége a mai magyar társadalomban; Az állampolgári ismeretek iskolai tanításának előtörténete; Értelmiségünk múltja és jelene stb. (Az előadók: Simái Mihály, Nyers Rezső, Berecz János, Ránki György, Szabolcsi Miklós, Csizmadia Andor, Kulcsár Kálmán, Szabolcs Ottó, Kolosi Tamás, Kovács Géza és Szebenyi Péter voltak.) Ennek a kb. száz tanár részvételével megrendezett továbbképző jellegű rendezvénynek bevallott célja az volt, hogy tudományos felkészítést nyújtson a történelem stúdiomon belül megnövekedett állampolgári ismereti anyag oktatásához. A nagy érdeklődést kiváltó előadásokat és aktív konzultációkat szekcióülések követték. 1983 júliusában magyar, burgenlandi, steier, horvát, szlovén szakemberek részvételével került sor az immár évente ismétlődő Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpózium XIV. ülésére Eszéken. Amíg a legutóbbi találkozón a modernizálás és elmaradottság kérdései a 19. században volt napirenden, ez a találkozó — az 1981. évben az 1920-as évekről tárgyalt agrártéma szerves folytatásaként — az 1930-as évek agrárfejlődésének