Századok – 1984
BESZÁMOLÓ - A Magyar Történelmi Társulat 1983. évi tevékenységéről és az 1984. évi munkatervéről 563
BESZÁMOLÓ 565 sajátosságait és összehasonlító vizsgálatát tárgyalta a Pannon térség területén. Magyar részről az előadásokat Farkas Gábor és Stier Miklós tartotta. Az országszerte rendezett tudományos ülések, megemlékezések sorában Szekfü Gyula születésének 100. évfordulóján a Társulat a nagy történész szülőföldjén, Székesfehérvárott szervezett tudományos ülésszakon a társrendező szerepét vállalta. Az előadások áttekintették Szekfű Gyula helyét a magyar történettudományban, szóltak Székesfehérvár és Kelet-Dunántúl történetéről Szekfű Gyula műveiben, a Szekfű család genealógiájáról, valamint Szekfű Gyula pályaképének legfontosabb adalékairól Vass Henrik, Glatz Ferenc, Kállay István, Somkúti Éva és Pamlényi Ervin előadásaiban. Marx Károly születésének 165., halálának 100. évfordulója alkalmából Marx és a történelem címmel az MTA Történelemtudományi Intézetével és az MSZMP Párttörténeti Intézetével közösen tudományos ülésszakra került sor Budapesten. A tanácskozás szervezői nem csupán tisztelgésnek szánták ezt a találkozót, hanem új gondolatok, összefüggések megfogalmazásával Marx és a marxizmus történelmi szerepének, jelentőségének értelmezéséhez is hozzá kívántak járulni. Jelzi ezt a szándékot a tematika is, melyek között szerepeltek : Marx és a történettudomány ; Közgazdaság és történetiség Marx gondolatrendszerében; Marx és az antikvitás; Marx-Engels a feudalizmusról; Marx-Engels az abszolút monarchiáról; Marx és Engels a polgári forradalmakról; Marx és a nyugat-európai munkásmozgalom; Marx a kelet-európai fejlődésről; Marx és Engels a nemzeti-nemzetiségi kérdésről; Marx-Engels és a munkásmozgalom az Osztrák—Magyar monarchiában. A Társulat 1983-ban is több akcióval kívánt hozzájárulni a Történelemoktatás fejlesztéséhez, amelynek keretében a technikusképző időközben elkészült történelem-tantervi kézirat nyilvános megvitatásának adott fórumot Szegeden, a Társulat Csongrád megyei és Nyíregyházán, a Társulat Szabolcs-Szatmár megyei csoportjának hatékony közreműködésével. A termékeny viták alapján a tantervet átdolgozzák, koncepciójában javítják, tudományosan pontosítják. A közoktatást közvetlen segítő szándékú másik rendezvény az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny ankét volt. Az érdeklődés mértékére jellemző, hogy megfelelő nagyságú terem hiányában (a kb. 1200 tanulót és tanárt vonzó ankétot) két részletben kellett megtartani. Az ankétok résztvevői Szakály Ferenc, Szabolcs Ottó, Svéd László és Bíró Ferencné által tartott előadásokból tájékoztatást kaptak a kitűzött témák irodalmáról, feldolgozásuk lehetőségeiről és az előző évi verseny tapasztalatairól. A Nyírbátori Város Tanáccsal, a Szabolcs-Szatmár megyei Tudományos Koordináló Bizottsággal, a Debreceni Akadémiai Bizottsággal, a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeum Igazgatóságával és a Nyírbátori Báthori István Múzeummal közösen a Társulat megyei Csoportjának kezdeményezésére és jelentős szervező munkája eredményeként Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király születésének 450. évfordulója alkalmából emlékülésre került sor Nyírbátorban. Benda Kálmán, Péter Katalin, Makkai László, Petneki Áron, Edward Debiczki és Hársfalvi Péter közreműködésével. 1984-ben a Társulat az előző évtizedben megindult s a kibontakozott folyamatokat kívánja folytatni, támaszkodva az elmúlt évben szerzett értékes tapasztalatokra. Keresi a történész közvéleményt foglalkoztató, a tudomány eredményeit nagyobb körökben és gyorsabb transzponáló, az ideológiai, társadalmi, közösségi élet, elsősorban az oktatás csatornáin gyorsabb áramlást elősegítő eredményes munka feltételeit, módszereit.