Századok – 1984

BESZÁMOLÓ - A Magyar Történelmi Társulat 1983. évi tevékenységéről és az 1984. évi munkatervéről 563

BESZÁMOLÓ 565 sajátosságait és összehasonlító vizsgálatát tárgyalta a Pannon térség területén. Magyar részről az előadásokat Farkas Gábor és Stier Miklós tartotta. Az országszerte rendezett tudományos ülések, megemlékezések sorában Szekfü Gyula születésének 100. évfordulóján a Társulat a nagy történész szülőföldjén, Székes­fehérvárott szervezett tudományos ülésszakon a társrendező szerepét vállalta. Az előadá­sok áttekintették Szekfű Gyula helyét a magyar történettudományban, szóltak Székes­fehérvár és Kelet-Dunántúl történetéről Szekfű Gyula műveiben, a Szekfű család genealó­giájáról, valamint Szekfű Gyula pályaképének legfontosabb adalékairól Vass Henrik, Glatz Ferenc, Kállay István, Somkúti Éva és Pamlényi Ervin előadásaiban. Marx Károly születésének 165., halálának 100. évfordulója alkalmából Marx és a történelem címmel az MTA Történelemtudományi Intézetével és az MSZMP Párttörté­neti Intézetével közösen tudományos ülésszakra került sor Budapesten. A tanácskozás szervezői nem csupán tisztelgésnek szánták ezt a találkozót, hanem új gondolatok, össze­függések megfogalmazásával Marx és a marxizmus történelmi szerepének, jelentőségének értelmezéséhez is hozzá kívántak járulni. Jelzi ezt a szándékot a tematika is, melyek kö­zött szerepeltek : Marx és a történettudomány ; Közgazdaság és történetiség Marx gondo­latrendszerében; Marx és az antikvitás; Marx-Engels a feudalizmusról; Marx-Engels az abszolút monarchiáról; Marx és Engels a polgári forradalmakról; Marx és a nyugat-európai munkásmozgalom; Marx a kelet-európai fejlődésről; Marx és Engels a nemzeti-nemzetiségi kérdésről; Marx-Engels és a munkásmozgalom az Osztrák—Magyar monarchiában. A Társulat 1983-ban is több akcióval kívánt hozzájárulni a Történelemoktatás fej­lesztéséhez, amelynek keretében a technikusképző időközben elkészült történelem-tan­tervi kézirat nyilvános megvitatásának adott fórumot Szegeden, a Társulat Csongrád megyei és Nyíregyházán, a Társulat Szabolcs-Szatmár megyei csoportjának hatékony közreműködésével. A termékeny viták alapján a tantervet átdolgozzák, koncepciójában javítják, tudományosan pontosítják. A közoktatást közvetlen segítő szándékú másik rendezvény az Országos Közép­iskolai Tanulmányi Verseny ankét volt. Az érdeklődés mértékére jellemző, hogy meg­felelő nagyságú terem hiányában (a kb. 1200 tanulót és tanárt vonzó ankétot) két részlet­ben kellett megtartani. Az ankétok résztvevői Szakály Ferenc, Szabolcs Ottó, Svéd László és Bíró Ferencné által tartott előadásokból tájékoztatást kaptak a kitűzött témák irodal­máról, feldolgozásuk lehetőségeiről és az előző évi verseny tapasztalatairól. A Nyírbátori Város Tanáccsal, a Szabolcs-Szatmár megyei Tudományos Koordináló Bizottsággal, a Debreceni Akadémiai Bizottsággal, a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeum Igazgatóságával és a Nyírbátori Báthori István Múzeummal közösen a Társulat megyei Csoportjának kezdeményezésére és jelentős szervező munkája eredményeként Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király születésének 450. évfordulója alkalmából emlék­ülésre került sor Nyírbátorban. Benda Kálmán, Péter Katalin, Makkai László, Petneki Áron, Edward Debiczki és Hársfalvi Péter közreműködésével. 1984-ben a Társulat az előző évtizedben megindult s a kibontakozott folyamato­kat kívánja folytatni, támaszkodva az elmúlt évben szerzett értékes tapasztalatokra. Keresi a történész közvéleményt foglalkoztató, a tudomány eredményeit nagyobb kö­rökben és gyorsabb transzponáló, az ideológiai, társadalmi, közösségi élet, elsősorban az oktatás csatornáin gyorsabb áramlást elősegítő eredményes munka feltételeit, mód­szereit.

Next

/
Thumbnails
Contents