Századok – 1984

KÖZLEMÉNYEK - Virágh Ferenc: Dél-Alföld agrárnépességének összetétele a századfordulón 531

546 VIRÁGH FERENC A parcellázó földértékesítés sajátos ügyrendet, mondhatni, országos mechanizmust alakított ki. A bonyolítók előbb összeállították a jelentkező kérelmezők listáját. Névjegyzékbe az került, aki ún. foglalóval bizonyította elszántságát, s ígérte megfelelését a követelményeknek, elsősorban anyagi tekintetben. A foglaló és a föld tényleges birtokbavételekor követelt készpénz minimálisan a vételár kb. 30%-a körül mozgott; a kedvezőbb feltétel a kivételek közé számított. A fennmaradó tartozást 10-25 évi amortizációs kölcsönként törlesztik a banknak (pl. a Magyar Agrár- és Járadékbanknak) 5-7%-os kamat mellett.56 A földvásárlás szoros feltételeiből logikusan következik, hogy a lehetőségeket elsősorban a már tulajdonnal rendelkező módosabbak ragadták meg, s a föld megtartása is az ő lehetőségeik közé tartozott. Az agrárszegénység számára egyenlőtlen küzdelem a földhöz jutás ilyen módon, de a vállalkozás fölöttébb veszélyes azok számára is, akik már a használatba vételig esedékes készpénz fizetését is csak erőfeszítésekkel vállalhatták. A jelentős nehézségek közepette elvétve találkozunk parcellázás következtében vétellel földre szert tett agrárproletár vagy 2—3 holdas félproletárokkal is. így 2—2 holdas tételekben vásároltak a kincstári birtokokból Bács-Bodrog megyében Szántaván, Béregen, Bezdánban, Ópalánkán. Torontál megyében a csőszteleki és csernyai zsellérek jutottak némi területhez, viszonylag elviselhető körülmények között, a gr. Csekonics-féle uradalomból. Békés megyében, számításaink szerint, 2000—2500 körüli azoknak az 5 hold alatti kistulajdonosoknak a száma, akik parcellázás következtében földet szereztek.5 7 A birtokos osztály szándékától messze esik a parcellázás szociális kérdésként kezelése, s amennyiben a szanáláson és a birtokmodernizáláshoz szükséges tőke egy részének előteremtésén túl gondol valamire, az politika. Ez tűnik ki a Darányi Ignác földművelésügyi miniszter által 1900. január 18—23-án rendezett országos kongresszus anyagából. A birtokpolitikai tanácskozáson részt vett Dél-Alföld megyéiből a volt Békés megyei főispán, Tallián Béla, a törökkanizsai nagybirtokos; Rónai Jenő nagybirtokos, torontáli főispán; gr. Csekonics Endre jobbkeze, Babies József képviselő és mások. A parcellázás ügyében évtizedek óta zajló vita folytatódik itt, rangos fórumon. A vélekedésből kitűnik, hogy ha egyáltalán a parcellázás mellett nyilatkoznak, ezt csakis hátsó gondolatokkal teszik, ugyanis a földdarabolás átemelőjén igyekeznek tömegbázist létrehozni a földes kisegzisztenciák körében, az úri politizálás irányvonala számára szelídítik az indulatokat. A földdarabolás ellenzése esetén pedig hatalomféltés munkál, s e féltés kiterjed az államterület integritására is. Gr. Karátsonyi Sándor — Torontálbánlak birtokosa — hangoztatja: „Magyarország területe a feudalizmus lététől függ." A bácsborsódi birtokos, Latinovits Pál pedig így érvel: „akié a föld, azé az állam is."58

Az úri „nemzetféltés" azonban csak szólam, mert a parcellák többségét a Marostól délre német zsírosgazdák vásárolják meg, a szerb burzsoázia pedig — főleg a zágrábi bankra támaszkodva - , kifejezetten nemzeti célú parcellázó szövetkezet (uj zadruga)5 9

működtetésével támogatja a szerb agrárszegénységet a 56

Leopold Gusztáv: Kapitalisztikus mezőgazdaság. Huszadik Század, 1911. 547. 5 'Szabadka és Vidéke, 1902. dec. 21. „A nép földje"; BML. Békésvm. közgy. jk. 1899. - 289. bgy. 10711.; BML. Orosházi képviselőtestületi jk. 31., 63., 94., 108./1901. PL Gyula határában a gr. Almásy Kálmán-féle gyula-remetei birtok parcellázásakor 500 zsellér l-l holdas parcellához jutott. 58

Lőrinc Péter: Harcban a földért. 16., 18-23. S'A Szerb Földműves Szövetkezetek Szövetsége, a „zadruga" burzsoá jellegű képződmény, amely banktőkéből földet vásárol, s a szerb és horvát agrárproletárok kezdetben az ún. szövetkezeti