Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Virágh Ferenc: Dél-Alföld agrárnépességének összetétele a századfordulón 531
DÉL-ALFÖLD AGRÁRNÉPESSÉGÉNEK ÖSSZETÉTELE 547 földszerzésben, sőt gondoskodik a megszerzett kistulajdon megtartásáról, a németek pedig méltatják a kísparasztjaik körében kialakult tulajdonmentő „paraszthitbizomány"-gyakorlatot, eközben a magyar uralkodó osztály a kisujját nem mozdítja a magyar agrárszegénységért. Helyettük Jeszenszky Ignác nagykikindai evangelikus lelkész bontakoztatna ki szocialisztikus mozgalmat. Külön tanulmányozást érdemelhetne a hatás, amelyet a föld kis tételekben történő adásvétele gyakorolt az agrárszegénység alsó rétegeinek fluktuációjára. A „népvándorlás" bizonyos mértékét tapasztaljuk ugyanis a parcellázás kísérőjeként. Miután a pármai herceg tóbai birtokát parcellázták, a helység lakossága még az eddiginél is rosszabb szociális körülmények közé került, a helység népességének legalább fele Toron tál megye más községeiben, az ország más vidékén vagy Amerikában keresett munkát és otthont. A parcellázással függ össze jó néhány orosházi Csanádapácára, Bánhegyesre és Nagymágocsra, a tótkomlósiak Kaszaperre, Makóra, a szarvasiak Kondorosra, Nagyszénásra, a békéscsabaiak Csorvásra, Medgyesegyházára, illetve a megye más pontjaira költözése, szóródása.6 0 A feudálkapitalista viszonyok között a parcellázás nem oldotta, vagy csak igen kis mértékben a társadalmi feszültséget, s nem érintette lényegesen a birtokmegoszlást. A vásárlással kis földtulajdonhoz jutottak feje felett állandó a veszély, eladósodásuk, a szegénység újraszületésének tényezője. Rétegük újabbkeletű nehezék a szociális szempontból kritikus helyzetben levők táborában. Eltekintve attól,hogy idealizáltan ábrázolja a torontáli alispán a nagybirtok teremtette feltételeket, mégis érdemes idézni jelenítő ereje miatt, mert a kortárs láttatja az antidemokratikus keretek között született kistulajdonok mostoha körülményeit: „De egyszerre csak előáll a parcellázó bank, és egy-két hónap alatt kivágják a fasorokat, elhordják az épületeket, és ott, ahol az uradalmaknak béresei vidám ostorpattogással szántották a szép, címeres hatos ökörfogatokkal a jól trágyázott földet, az új emberek, az adóssággal küzdő kisbirtokosok mogorván, gondterhelten kaparásszák az árnyékot nélkülöző, kietlenné vált és elsoványodott földet gyenge gebéikkel."61 A tulajdonosváltást hozó parcellázás kétségtelen változást eredményez a táj egy-egy pontján a gazdálkodás megszokott menetében, olykor átmeneti visszaesést is eredményezhetett, de hosszabb távon szerepet játszott — közben a tanyásodás térhódítását szolgálva - a piacra termelő állattartás ágazatának erősítésében. A társadalom rétegződésére gyakorolt hatását tekintve kétségtelen, hogy elsősorban a mezővárosi és községi gazdag- és középparaszti réteg szélesebbé, anyagilag tehetősebbé válását mozdította elő, ezzel együtt viszont valóban elvesztette sok mezőgazdasági munkás eddigi munkaalkalmát. * föld használói, majd fokozatosan tulajdcnosaL Háttérben mindvégig ó'rködik felettük a zadrugán keresztül a zágrábi bank. A Zsombolya vidéki német parasztok között alakult ki - hagyományozódott -az a gyakorlat, hogy a földet csak az egyik fiúgyermek örökölte, míg a többi számára kártalanítást adott a család. '"Békés, 1900. június 10.; Gaál: \ MTE 1910/11. évi szakt. 632.;Dövényi-Tóth: Adalékok az Alföld I. világháború eló'tti népességmozgásához. Békési Élet, 1978. 1.60-61. 61 Jankó Ágoston: i. m. 631.
