Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Virágh Ferenc: Dél-Alföld agrárnépességének összetétele a századfordulón 531
544 VIRÁGH FERENC A kisebb vagyonúak földet a nagy- és középbirtok területéből szinte kizárólag parcellázás alkalmával vásárolhatnak. Ez a gyakorlat ad át bizonyos mennyiségű földet a nem uralkodó osztály rétegeihez. Kettős tendencia érvényesül, amikor kibocsát a tulajdonos egy-egy birtoktestet fennhatósága alól. Az egyik célkitűzés a szanálás. A többékevésbé eladósodott birtokosok részben értékesítik földjüket, s ebből törlesztik az egész vagyonukra táblázott adósságot, vagy a birtokkormányzásban — pl a birtokos férfi halála következtében —4 7 beállt zavarok megoldása érdekében nyúlnak e lépéshez, ugyanis egyegy válsághelyzet megszüntetésének elodázása ez idő tájt kevésbé lehetséges, mint volt a 19. század közepén uralkodott feltételek között. A földdarabolás másik indítéka a - gyakorta a direkt modernizálásnak alárendelt -tőkés manőverezés, egyre érezhetőbben a 20. századhoz közelítve, illetve a századelőn. A birtokosok komoly tőkeszerzési lehetőségévé válik a parcellázás, különösen, amikor megszületik az 1897:32.tc. a kibocsátott bank-kötvények biztosítása tárgyában, s mivel a 6. §-a a feldarabolás útján létrejött föld-„birtok"okra is kiterjed,48 a finánctőke betör a földügyletek területére. A részkérdés mélyebb vizsgálata, kutatása mutathatná ki parcellázással az alsóbb rétegek tulajdonába jutott föld mennyiségét. A Torontálmegyei Gazdasági Egylet 1886. évi jelentésében találjuk a felkiáltást: „A nagybirtok széthullik, elviszi a parcellázás!"49 Noha még a kezdeti időszakban inkább a távlatoktól félnek az illetékesek, s nem a széthullás tényleges mérete a riasztó, mégis e túlzás bizonyos támpontnak tekinthető. Temes és Torontál megyében együttvéve kb. 80-90 ezer holdnyi földet értékesítettek a birtokosok kisebb tételekben a századfordulón, ami számítások szerint az összes mezőgazdasági terület 4,6%-a. Békés megye összes mezőgazdasági területének 3,81 és az 1000 kat. holdon felüli birtokok területének 10,8%-a vált számításaink szerint kistulajdonná parcellázás eredményeképpen.5 0 A táj e három megyéjében legnagyobb arányú a parcellázás, s az így értékesített föld mennyisége az ország más övezeteiben - ez idő tájt — előfordult esetekkel egybevetve jelentősebb, több, ha viszont az agrárnépesség alsó rétegeinek földéhségét tekintjük a Viharsarokban és Délmagyarországon, ez a mennyiség alig számottevő. A polgári tulajdonná vált föld fokozatosan különleges áruvá válik, éppen a parcellázás következtében. Míg 1848 körül 30-60 forintért cserélt gazdát a föld kat. holdanként a Dél-Alföldön, addig a 90-es évek elején 300-400 forint közötti átlagár tapasztalható.5 1 A nagy- és középbirtok területének nagy egységben történt értékesítése esetén 4'Gr. Trauttmannsdorf 1899-ben bekövetkezett halálakor 8045 kat. holdat értékesítettek. Békés, 1899. március 5. 4,1 Corpus Juris, 1897. (Franklin, Bp., 1897.) 121. 49 Torontálmegyei Gazdasági Egylet jelentése. (Bp., 1886.) 64-79. 50 Virágh Ferenc: A Békés megyei agrárszegénység. MTA Kézirattára. 28.; Torontál megyében 1900 körül parcellázott birtok: Beodrán gr. Karátsonyi Aladárné 8000 kh., Óbecsén gr. Wimpfené 9000, Ittebén Deutsch Lajosé 6000, Pádén „Pádéi Közbirtokosságé" 2000, Tiszaszentmiklóson József kir. hercegé 12 ezer, Topolyán gr. Karátsonyi Andoré 500, Szárcsán és Szécsányban az aurinai perjelségé 10 000, Tóbán Pármai hercegé 8000 kh. Jankó Ágoston: Tanulmány a torontálmegyei. 647.; A magyar kor. orsz. mg. stat. IV. 54., 73. 51 Sándor Pál: A XIX. század végi agrárválság Magyarországon. (Bp., 1958.) 127.; Galgóczy: Magyarország-, Szerbvajdaság s Temesi Bánság mezó'gazdasági stat (Pest, 1855.) 131.; Szocializmus, 1907-1908. - 509.; Vargha: Lm. 53.; BML. Békés vm. alisp. ein. 11458/1897. es.; Szeberényi L.
