Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
490 KÖVÉR GYÖRGY tudunk, hogy a nyilvános aláírásra 1868. február 10-én bocsátott részt messze felüljegyezték. Hivatalos értesítés szerint 826 050 folyamodás érkezett Pesten, Londonban és Bécsben. így aztán arányosan redukálva osztották szét „árfolyam szerint Londonra számított £ 8 befizetése után" az ideiglenes elismervény eket (20 részvény aláírásáig 1/4 részvényt adtak, 40-ig 1/2-et stb.)1 8 Ismét más forrásból arról is tudomásunk van, hogy Pesten (a jegyzőhelynek kijelölt Kereskedelmi Banknál) 23 220 db-ot írtak alá, ami az összes folyamodásnak mindössze 2,8%-a,1 9 viszont önmagában is felülmúlta a nyilvános aláírásra bocsátott 15 000 darabot. A korabeli sajtóban előzetesen arról is szivárogtattak ki híreket, hogy miként tervezik a nem nyilvános szétosztásra szánt részvények elhelyezését. Az így nyerhető információk egymásnak ellentmondóak. Egy színvonalas magyar közgazdasági hetilap londoni levelezője úgy értesült, „hogy az alaptőkéből Angolországban csak 100 000 £st (10%) s mégpedig nagyobb részben magánúton iratik alá, a többi Bécsben és Pesten .. ,"20 A The Times bécsi tudósítójának viszont az volt az értesülése, hogy a gründolók 600 000 f-ot Angliában és 400 000-et Pesten kívánnak aláíratni.2 1 Ezekben az előzetes információkban talán az a legkülönösebb, hogy mindenki úgy tudja, hogy másutt lesz az aláírók döntő többsége: a bécsi tudósító szerint Angliában, a londoni szerint Bécsben és Pesten. A The Times bécsi tudósítóját is nyilván úgy kell értenünk, hogy az angliai aláírók közé keverte a bécsi leendő részvényeseket. (Az alapító Angol—osztrák bank mégis egy bécsi bank volt.) így a valószínűsíthető megoszlás a sajtóközlemények alapján: London 20%, Bécs 40% és Pest 40%. A nem éppen ellentmondásmentes adatok birtokában sem árt némi — további — óvatosság. A befizetések ugyanis „Londonban készpénzül, Pesten és Bécsben Londonra látra szóló" váltókkal történtek. A magyar kereskedelem struktúrájának ismeretében ez egyrészt azt jelenti, hogy mivel Londonra szóló váltó bécsi kibocsátvánnyal sokkal könnyebben volt megszerezhető, a pesti kereskedők (sőt az arisztokrácia) nem elhanyagolható része Bécsben írt alá. Másrészt a nyilvános londoni aláírások száma sem lehetett túl magas a készpénzfizetés miatt. Mind Londonban, mind Pesten a magánúton előzetesen részesedők aránya (az alapító „Wahrmann és fia" és a „Schosberger S. W. és fiai" cégek tőkeerejének és külkapcsolatainak ismeretében) ellensúlyozhatta a nyilvános jegyzések Bécsbe koncentrálódását. Az alapítók nyilván csak az árfolyamemelkedésre vártak, akárcsak az Angol—osztrák bank, hogy a parin átvett papírokon felárral túladhassanak. 1868. április 23-ával már a londoni tőzsdén is bevezették a bank részvényeit2 2 (ez volt hivatalosan az első magyar értékpapír a brit tőkepiacon), sőt augusztusban és szeptemberben 10 1/4-es árfolyamon már nagyobb eladásokra is sor kerülhetett. Az árjegyzés tanúsága szerint 1868 decembere és 1869 áprilisa között még mindig £ 10 feletti árfolyamon kötöttek üzleteket, nyár végével azonban hanyatlani kezdett a kurzus, és novemberre (a közép-európai „kis válság" kezdetére) pari alá esett. 18 PN 1868. febr. 26. 1 'Pólya Jakab: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ötven éves fennállásának története. Bp. 1892. 201. 20 Magyarország Anyagi Érdekei (MAÉ) 1867. szept. 1. 21 The Times 1867. júl. 31. 12. 22 G. L. Ms 14 600/ν. 32. 142. 1868. ápr. 20.
