Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433

480 RÁNKI GYÖRGY a közlekedés részesedését viszont 7,9%-ra, a kereskedelem szerepét pedig 8,6%-ra becsülték.9

2 Az elmúlt két évtizedben az orosz gazdasági fejlődés iránt megnövekedett érdeklődés jegyében számos nyugati szakértő kísérelte meg az orosz gazdaságfejlődés eredményeit a modern számításokkal újra felülvizsgálni. A modern gazdasági növekedés mutatóinak középpontjában természetesen a bruttó társadalmi termék, illetve az egy főre jutó bruttó társadalmi termék áll. Goldsmithnek a mezőgazdasági és ipari termelésre vonatkozó számításait, melyeknek lényeges, kvantitatív szempontból megbízható alapja van, próbálta a szolgáltatásra is következtetni. Ebből a következő eredmények születtek, melyek ± 10% hibahatárt tartalmaztak. Az orosz gazdaság növekedése %-ban évtizedenként9 3 Összes „,, , Egy főre „ _ ... ,, Nepesseg „ ,, Munkaerő Termelekenyseg termeles eso termeles 1861-63 - 1881-83 19,6 14,5 5,1 20,5 -0,9 1881-83 - 1911-13 28,5 16,5 12,0 18,2 10,3 1861-63 - 1911-13 24,5 15,4 9,1 19,4 5,1 Ezek az adatok arra mutatnak, hogy az egy főre eső termelés alatta marad az évi 1,5%-os növekedésnek, melyet a modem gazdasági növekedés alsó határának tekintenek. A számítások arra utalnak, hogy a tényleges növekedés erősen expanzív jellegű volt, évtizedenként 18—21%-kal növekedett az ipari munkaerő aránya, de az egy főre eső termelés úgy tűnik, 1861-81 között egyáltalán nem nőtt és 1881 és 1911 között is csupán évi 1%-kal, ami az egész periódusra nézve 0,5-0,6% évi növekedést jelent. Mindez arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés 80%-a az új munkaerő és tőkebefektetés eredménye volt. Oroszország (európai) gazdaságának szektorális megoszlása9

4 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás 1860 Munkaerő 89,00 (x) 11,00 13,00 1880 Munkaerő 74,00 13,00 13,00 Termelés (Goldsmith) 66,00-71,00 14,00-15,00 20,00-14,00 Termelés /munkás (Goldsmith) 0,89- 0,96 1,27- 1,34 1,00- 1,41 9îLjascsenko: i. m. Tom II. 349. - Vajnstein újabb számításai a szolgáltatás értékét jobban figyelembe véve 43,6 mezőgazdasági és 24,9% ipari részesedésről szól. Vö.: Vajnstein: Narodnij dohod Rosszii i SzSzSzR. Isztorija, metodologija, iszcsiszlenyija, gyinamika. Moszkva, 1969. '3Paul Gregory: Socialist and Nonsocialist Industrialization Patterns. A comparative Appraisal. New York-Washington-London, 1970. Praeger Publishers. 94

A számítások Paul Gregory idézett munkájából (Economic Growth . . .) valók (433. Appendix 2.), aki kritikailag felhasználta Sz. G. Sztrumilin: Sztatyisztyiko-ekonomicseszkije ocserki. Moszk-