Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433
OROSZORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 1861-1917 481 Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatás 1900 Munkaerő 71,00 18,00 11,00 Termelés 11,00 (Goldsmith) 60,00--63,00 24,00-26,00 16,00--11,00 (Prokopovics) 54,00--55,00 32,00-33,00 14,00 Termelés /munkás 14,00 (Goldsmith) 85,00--89,00 1,33-1,94 1,00-1 (Prokopovics) 0,75-- 0,76 1,72-1,77 1,36 1913 Munkaerő 72,00 18,00 10,00 Termelés 10,00 (Goldsmith) 58,00-60,00 28,00-30,00 14,00-10,00 (Prokopovics) 55,00 39,00 13,00 10,00 Termelés /munkás (Goldsmith) 0,8 Ι-0,85 1,56-1,67 1,00-1,41 (Prokopovics) Ο,74 1,89-1,3 A táblázatból levonható következtetések megerősítik Oroszország gazdasági fejlődésének értékelésére levonható következtetéseinket. Feltűnő az agrárszektorban alkalmazott munkaerő viszonylag lassú csökkenése. Az orosz mezőgazdaság még 1913-ban is relatíve több munkaerőt alkalmazott, mint a nyugati országok modern gazdasági fejlődésük megindulása előtt. Az ipari szektor 50%-os munkaerő-növekedése nem tekinthető túl gyorsnak, ami pedig a szolgáltatásokat ületi, érdekes, hogy itt aligha van növekedés. Ha a termelés megoszlását nézzük, és itt elsősorban a Goldsmith-féle sort érdemes figyelembe vennünk, mert 1880-tól indul, de azért is, mert nézetünk szerint számításai közelebb állhatnak a valósághoz, mint Prokopovicsé, aki — benyomásunk szerint - túlbecsülte az ipari szektor részesedését —, akkor a mezőgazdaság részesedése maximum 71%-ról 58%-ra esett vissza, az iparé pedig 14:15%-ról 28—30%-ra nőtt. Sajátos módon az adatok e tekintetben közel állnak Magyarországhoz. A mezőgazdasági elmaradottság visszahúzó hatása leginkább a produktivitás összehasonlítása révén válik szembetűnővé. Az ipar és mezőgazdaság termelékenysége közötti különbség az átfogóbb három évtizedben erősen megnőtt. így az a tény, hogy az orosz munkaerő nagyobb része még 1913-ban is az igen alacsony produktivitású mezőgazdaságban működött, meghatározta az egész gazdaság fejlődési ütemét. Végül is 1880 és 1910 között évente 0,9% termelékenység növekedésben a mezőgazdaság évi 0,3, az ipar évi 2,7%-os termelékenység növekedéssel kapott helyet. A termelékenység alacsony növekedése és a mezőgazdaság túlsúlyának megmaradása következtében az egy főre jutó termelés tekintetében Oroszország vagy nem tudott lépést tartani a nyugati országokkal, vagy legjobb esetben is csak lépést tartott azokkal. Tekintettel arra, hogy még az 1913 körüli orosz adatokat is erős fenntartással kell fogad-va, 1958. és Sz. N. Prokopovics: Opit iszcsiszlenyija narodnovo dohoda po 50 gubernyijam Jevropejszkoj Rosszii ν 1900-1913 gg. Moszkva, valamint R. Goldsmith: The Economic Growth of the Tsarist Russia 1860-1913. in Economic Development and Cultural Changes 1961. April. 4*
