Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433
467 OROSZORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 1861-1917 zálog levél, amely azt jelentette, hogy 44% jutott a mezőgazdaságnak, jórészt a volt nemesi birtok szanálására, valamint a gazdagparasztok birtokvételének előmozdítására. Üj jelenség volt az ipari kötvények kimagasló szerepe, 1,1 milliárd rubel értékben (22%), 413 millió rubel bankrészvények kibocsátására fordítódott, 744 milliárd rubel vasúti kötvények finanszírozására, végül 375 millió volt állami, 248 millió volt községi kölcsön.68 A belső tőkefelhalmozás jelentős megerősödését mutatja az orosz ipar fejlődésének 1908-tól kibontakozó szakasza. Az orosz ipar fejlődésének problémáira természetesen még részletesebben visszatérünk. Ebben az összefüggésben csak ana a körülményre kívánunk utalni, hogy ezt a szakaszt már nem annyira a vasútépítéshez és fegyverkezéshez kapcsolódva nehézipari beruházások uralták, és sokkal kiegyensúlyozottabban érvényesült benne a fogyasztó piac felvevőereje,69 hogy a külföldi tőke — melynek szerepét még részletesebben vizsgálni fogjuk — a korábbinál jóval kisebb arányban állt az ipari fejlődés eme új szakasza mögött. A nehézipar állami piacra alapuló fejlesztését most egy kiegyensúlyozottabb, általános iparfejlődés váltotta fel. Ha összehasonlítjuk a külföldi és hazai vállalkozók szerepét a 90-es évek végén és a háború előtti időszakban, akkor megállapíthatjuk, milyen gyorsan és milyen nagy mértékben sikerült az orosz iparosoknak nemcsak behozni a külföldieket, de túl is haladni, ki is szorítani őket. 1908-tól az orosz bankok mindinkább ipari befektetések iránt kezdtek érdeklődni, kitapogatták a beruházási lehetőségeket, megszervezték az ipari befektetésekre irányuló vizsgálatokat, és maguk is előmozdították a külföldi tőke és technika beáramlását. Ebben az időszakban néhány olyan tisztán orosz ipari korporáció, melyet orosz üzletemberek alapítottak és vezettek, magas színvonalat ért el, melyre utalt részvényeik magas árfolyama a nyugat-európai tőzsdéken. Nem egy alkalommal külföldi vállalkozók kénytelenek voltak az általuk alapított részvénytársaságból kilépni.7 0 Bovikin szerint a produktív beruházásokban a hazai és a külföldi tőke aránya a következőképpen változott: «.--•«IO.I-Hazaitoké Külföldi toké . , , millió R-ben 1861-81 1865 332 1881-1900 1936 1713 1900-19 1773 2195 A belső felhalmozás megnövekedett szerepe tehát lényegesen közrejátszott abban, hogy az iparfejlesztés ebben a szakaszban újabb lendületet vett. Utaltunk már arra a körülményre, hogy az 186l-es jobbágyreformot követő évtizedekben az ipari fejlődés még távolról sem állt a gazdasági fejlődés homlokterében. Ennek nem hanyagolhatjuk el tár-68 / P. MacKay: i. m. 343-344. 69 /. V. Bovikin: Oroszország... - In: Történelmi Szemle, 1973. 1-2. szám. 39. (lásd a 3. számú táblázatot). Érdemes összevetni a nagyjából hasonló idó'szakot felölelő' magyar adatokkal. Lásd: Berend T. Iván-Ránki György: Nemzeti jövedelem és tőkefelhalmozás 1867-1914. - In: Történelmi Szemle, 1966. 2. szám. 192. 10 J. P. McKay: i. m. 343. 7 '/. V. Bovikin: Oroszország ... 39.
