Századok – 1984

FOLYÓIRATSZEMLE - Avrich; Paul: Kropotkin Amerikában 421

FOLYÓIRATSZEMLE 421 Az iparágak politikai befolyás-érvényesítését a következők szerint csoportosította: 1) a törvényhozási képviselők megnyerése, 2) kísérletek, hogy politikai eseményeket befolyásoljanak, pL politikusok felkeresése útján, 3) nem politikai (üzleti vagy társadalmi) kapcsolatok politikusokkal, 4) ipari tisztviselők politikai tevékenysége, 5) pénzügyi hozzájárulások a választásokhoz, 6) vesztegetések, különleges szívességek és más törvénytelen cselekedetek. 1889-1904 között a gyáripari tőke több mint kétszeresére nőtt. A tőkeérték és az érdekek említésének gyakorisága között a 12 iparágra vonatkozóan 0,19 korreláció mutatkozott (A vasútépítéshez kapcsolódó iparágakat nem számítva.) Ez a viszony éppen ellenkező irányú, mint ami várható volt Az iparágak, vállalatok jelentős tőkeértéke nem jelentette automatikusan az érdekek „intézményesülését" a külügyminisztériumban. A pozitív összefüggés hiánya végső soron nem meglepő. Néhány nagy iparág döntően a hazai piacra termelt, míg néhány kisebb iparág termelésének döntő részét szállította külföldre. Az export értéke gyorsan nőtt ezen időszakban. 1886-1905 között 124 %-kaL 1893-ban az USA a második a világon Nagy-Britannia után az export értéke alapján. Az export értéke és az érdekek külügyminisztériumbeli megjelenése közötti korreláció 0,14 volt. Azonban az exporthoz kapcsolódó érdek „intézményesítése" és az export értéke közötti korreláció a 12 iparágra vonatkozóan 0,49 volt. Tehát a nagy exporthányadú iparágak elsősorban az exporthoz kapcsolódó érdekeiket tudták érvényesíteni, intézményesíteni. Az iparági koncentráció foka és az exporthoz kapcsolódó érdek megjelenítése közötti regressziós koefficiens 0,44 volt. A vezető tisztviselők életrajzának feldolgozása azt mutatta, hogy minden egyes személy átlagosan 13 intézményi tagsággal rendelkezett, s ebből 8,3 gazdasági, 1,5 politikai, és 3,2 társadalmi jellegű volt. A vasút-„mágnás" réteg volt az első nemzeti szinten megszerveződő elit. A tagsági adatok jól mutatják, hogy a vasúthoz kapcsolódó elit milyen mértékben ölelte fel a nemzeti elit egészét. A vasút-,.báróké 1 701 egyesületi tagsággal rendelkeztek, míg a többi iparág átlagosan 155-teL A tanulmány célja az volt, hogy feltárja a politikai hatalmat meghatározó tényezőket. Arra a kérdésre, hogy milyen jellemzők különböztetik meg a politikailag jelentős szereplőket, a legvilágosabb válasz, hogy „attól függ". A hatalom kontexusa válik a legfontosabbá. (American Journal of Sociology 1980. 6. sz. 1287-1310 L) T. L. PAUL A VRICH KROPOTKIN AMERIKÁBAN A szerző az orosz és az amerikai anarchizmus történetének kitűnő kutatója, számos monográfia szerzője. Több évtizedes munkássága, anyagismerete tükröződik ebben az írásában is - hiszen mindjárt a tanulmány kezdetén rávilágít, hogy az orosz származású anarchisták milyen viszonylag nagyszámú ismert képviselője töltött hosszabb-kevesebb időt az Egyesült Államokban - , akik közül persze Emma Goldman és Alexander Berkman esete a legismertebb. Maga Kropotkin két ízben járt az Egyesült Államokban - de a kulturális-politikai kapcsolatok már korábban adva voltak, Kropotkin ,Amerika-képe" már korábban kialakult, minthogy 1897-ben meglátta volna az Újvilágot. Avrich megállapítja, hogy Kropotkin igen nagyra értékelte az amerikai forradalmat, sőt „túl is értékelte", s ezzel egyidejűleg, szinte Bakunyin nyomdokain ő is igen fontosnak vélte az amerikai fedaralista hagyományokat - amiben mintegy ellensúlyt, kívánatos megoldási lehetőséget látott a túlzott centralizmus ellenében -, ami Európában, sőt Nyugat-Európában is érvényesült. Avrich hozzáteszi: Kropotkin ugyanakkor jól ismerte az amerikai irodalmat, kedvelte Longfellow költészetét, s hangsúlyozta, hogy Beecher-Stove „Tamás bátya kunyhója" jelentős szerepet játszott a rabszolgák felszabadításában, ismerte Whitman és Emerson írásait, a tudományos irodalomból a jeles antropológus, Lewis Morgan és a szociológus Franklin Giddings írásait, s természetesen Henry George műveit is. Mindezeket nemcsak ismerte, hanem fel is használta saját elemzéseiben, program-írásaiban.