Századok – 1984
FOLYÓIRATSZEMLE - Avrich; Paul: Kropotkin Amerikában 421
422 FOLYÓIRATSZEMLE Avrich ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy Kropotkin sohasem lett az amerikai állapotok kritikátlan „bámulója". Jól látta a demokrácia csorbulásait, a pénzarisztokrácia uralmának érvényesülését 1877-ben éppen ilyen alapon üdvözölte az amerikai vasutasok sztrájkját, amelyben az amerikai munkások osztálytudatosodását látta. Húsz évvel később, amikor az amerikai modern szocialista mozgalom egyik legjelentősebb munkásvezetőjét, Eugene Debset bebörtönözték, A. Kropotkin is a tiltakozók között volt, s egyik munkáját küldte el Debsnek a börtönbe. Kropotkin amerikai útját közel egy évtizeddel megelőzte a nevezetes chicagói sortűz, az 1886-os chicagói május elseje - az amerikai anarchisták egy csoportjával szemben elkövetett justizmord. Az akkor Angliában, Londonban élő Kropotkin George Bemard Shaw-val és William Morisszal együtt tiltakozott a gyilkosság ellen, majd segített életben tartani emléküket. Az Encyclopedia Britannica részére például ő írta meg az amerikai anarchizmusról szóló címszót. Ugyanakkor rendszeresen írt cikkeket az amerikai anarchista folyóiratok számára, s ezek között Tucker maga a legnagyobb elismeréssel szólt Kropotkin írásairól sőt az általa szerkesztett svájci Le Révolté-ről — a köztük meglévő felfogásbeli különbségek ellenére is. így Kropotkin amerikai látogatása ténylegesen jól meg volt alapozva. Kropotkin 1880-as évekbeli írásai közül a „Felhívás a fiatalokhoz" keltette a legnagyobb érdeklődést, amit már 1884-ben kiadtak San Franciscóban, s amely még számtalan kiadást ért meg és több tízezren olvasták. Kropotkin már 1891-től meghívásokat kapott amerikai német és zsidó szervezetektől — de ekkor részben egészségi okokból, részint az amerikai anarchisták körében folyó éles belső küzdelmek miatt a meghívást elhárította. Végül csak évekkel később érkezett a British Association for the Advancement of Science 1897-es torontói kongresszusára. Torontóban Kropotkin a helybeni egyetem politikai gazdaságtan-professzoránál lakott, aki az 1880-as években még az angliai Szocialista Ligának volt tagja. Kropotkin Torontóban két szakelőadást tartott a finn, illetve az eurázsiai földrajzi összefüggésekről, majd a Canadian Pacific Railway reklámutazásának lehetőségét kihasználva utazta be Kanadát. Erről az útjáról naplót készített (amely mind a mai napig kiadatlan — Moszkvában található), s néhány cikket jelentetett meg a londoni ismert folyóiratban, a The Nineteenth Century-ben. Az út során Kropotkin, a földrajztudós-etnográfus sok hasonlóságot talált Kanada és Szibéria között, amit barátaival is közölt. Avrich utal arra, hogy Kropotkin cikkeire felfigyelt egy „Tolsztoj-bizottsági" tag is, és végeredményben Kropotkin ajánlásának olyan gyakorlati következménye is volt, hogy az Amurvidékén letelepült duhoborok közül néhányezren ezután az 1890-es évek végén települtek át Kanadába. A kanadai tapasztalatoknak olyan következménye is volt, hogy Kropotkinban egyszerre elmélyítette mind a szabad termelők szervezkedéseinek nagy távlatait, mind pedig a federalizmus előnyeit a túlcentralizált európai országokkal szemben. Erről írt angliai barátainak, mind pedig az ismert nagy dán kultúrtörténész-esszéistának, Georg Brandesnek. Kropotkin 1897 augusztusában érkezett Kanadába, s október közepén hagyta el, lépte át a határt a Niagara-vízesésnél, s érkezett az Egyesült Államokba. Itt egyik első állomása Buffalo volt, ahol az akkor már Amerikában élő Johann Most-tal találkozott. A találkozóval mindkét fél meg volt elégedve. Most a Freiheitben írt nagy elismeréssel KropotkinróL Kropotkin maga továbbutazott Detroitba, m<yd Washingtonba, ahol egyetemi körökben szakelőadásokat tartott. De New Yorkban már politikai előadásokkal szerepelt „A szocializmus és annak modern fejlődése" címmel. Az előadásnak nagyon vegyes közönsége volt, kétezren gyűltek össze, részint hogy lássák „a vörös herceget", de voltak ott anarchisták is. (így a chicagói mártír-per egyik túlélője). Az előadásnak nagy sikere volt, írtak róla az olyan lapok is, mint a New York Times és a New York Herald — s persze az anarchista lapok is. New Yorkban Kropotkin nem maradt hosszú ideig. Átment Philadelphiába (Pennsylvania állam), ahol újabb előadást tartott. Ε városban pár héttel ezelőtt a helybeli rendőrfőnök önkényeskedésének 22 munkás esett áldozatul, többségükben csehek, lengyelek és magyarok. Kropotkin beszédében itt erre is utalt, és innen küldött egy tiltakozó cikket a francia anarchista folyóiratnak is. Az incidens Kropotkint annyira felkavarta, hogy hazatérése után, 1898 januárjában, amikor a londoni Memorial Hall-ban beszámolt amerikai élményeiről - erre ismét visszatért. Kropotkin ezután Bostonban tartott előadást, megint csak a szocializmus fejlődéséről, majd a harvardi diákoknak az európai szocialista mozgalomról, de jó néhány Harvard-professzor is nagy elismeréssel nyilatkozott róla.
