Századok – 1984

TÖRTÉNETI IRODALOM - Seton- Watson; Hugh and Christopher: The making of a New Europe R. W. Seton-Watson and the last years of Austria-Hungary (Ism.: Jeszenszky Géza) 411

411 TÖRTÉNETI IRODALOM Ι A román nemzeti mozgalom történetét megvilágító fonáskiadások örvendetesen bővülő körében Pavel két kötete kétségtelenül a legfontosabbak közé tartozik. Megjelenése egyúttal ismételten felhívja a figyelmet a hányatott sorsú, a nemzeti kérdésre vonatkozó egykorú román hivatalos külügyi iratanyag teljes hozzáférhetetlenségére, kiadatlan ságára. Szász Zoltán HUGH AND CHRISTOPHER S ETON- WA TSON THE MAKING OF A NEW EUROPE. R.W. SETON-WATSON AND THE LAST YEARS OF AUSTRIA-HUNGARY London, 1981, Methuen.XH, 458.1. AZ ÜJ EURÓPA MEGALKOTÁSA. R.W. SETON-WATSON ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG UTOLSÓ ÉVEI Kelet-Közép-Európa népei nagyjából ma is az I. világháborút követő területi rendezés keretei között élnek. Jó hatvan éve folyik a vita a történetírásban, a publicisztikában és a magánélet legkülönbözőbb fórumain, hogy milyen erők, érdekek és személy szerint kik rajzolták át Európa közepének térképéi, s az eredményéri az elismerés vagy a felelősség Kiket illet. Az európai államrendszer példa nélkül való átalakítását jelentő változások előkészítésében, a Közép-Európa „elnyomott népeinek felszabadítását" a háborús győzelem előfeltételévé nyüvánító érvrendszer kidolgozásában, elterjesztésében és elfogadtatásában az entente országaiba érkező politikai emigránsok mellett kétségen kívül oroszlánrésze volt az ezzel a programmal szívvel-lélekkel azonosuló brit támogatóknak. Köztük is a legfontosabb volt a később neves történettudóssá váló R. W. Seton—Watson (a nálunk korai írásaiban használt írói neve szerint ismert Scotus Viator), akinek 1920-ig, az „új Európa" kialakulásáig vezető politikai tevékenységét most két neves történész-fia dolgozta fel részletes életrajz formájában. A történettudományt e kérdéskörből elsősorban az érdekli, hogy müyen motívumok és erők álltak a legendás hírű propaganda-kampány mögött, ténylegesen miből állt ez a tevékenység, s hogyan hatott mindez a politikára, a döntésekre. Az R. W. Seton-Watson naplóját, levelezését, sok száz hosszabb-rövidebb írását és a háború alatti brit politika levéltári forrásait felhasználó életrajzból az eseményeket, a kampány lefolyását alaposan megismerhetjük, ha viszont a könyv hősét és munkáját történelmi távlatból mérlegre tevő, kiegyensúlyozott értékelést is várunk, úgy hiányérzettel tesszük le a könyvet. Fontos az életrajz első része, mert félreérthetetlenül leszögezi az eddig is ismert, de a későbbiek fényében valahogy mindig figyelmen kívül hagyott tényt: a Monarchia „sírásójának" kikiáltott Seton-Watson az első tanulmányoktól és utazásoktól a világháború kitöréséig eltelt tíz évben szilárdan hitt a Habsburg-birodalom európai küldetésében, s e szerep betöltéséhez tartotta elengedhetetlennek a belső szerkezeti reformot. Ugyanennyire fontos azonban az is, hogy a reform útját nem valamiféle átfogó demokratizálásban kereste, hanem az általa alaposan megismert nemzeti mozgalmak céljainak minél teljesebb megvalósulásában. 1905-ben, a nagy válság idején még a magyar függetlenségi párt programjával rokonszenvezett, 1907-ben valósággal beleszeretett a szlovákokba, ezt követően előbb a horvátok és a románok, 1913-as katonai sikereik után pedig a szerbek kerültek érdeklődése központjába. A csehekhez csak a világháború során került közel, a lengyelekkel viszont komolyabban sosem foglalkozott - nem mintha helyeselte volna az orosz birodalom nemzetiségi politikáját. A megismert és helyeselt nézetek, programok összeférheteüenségét nem vette észre, vagy inkább bízott abban, hogy a közös érdekből (elsősorban a magyar politika ellenzéséből) megszülethet a tartós együttműködés. Egyformán jó ismerőse, barátja volt Redlich, Baernreither, Renner, Supilo, Trumbic, Vajda-Voevod, Maniu, Moroianu, Hlinka, Hurban-Vajansky, Jászi, később Károlyi is, tehát rokonszenvezett liberálisokkal, szocialistákkal, klerikálisokkal, demokratákkal, nacionalistákkal, föderalistákkal, trialistákkaL Kár, hogy az utazgatások és beszélgetések reprodukálása, a megjelent írások ismertetése kevéssé párosul Seton-Watson szellemi arculatának, esetleges belső vívódásainak alaposabb bemutatásával. Vagy talán nem atyjuk zárkózottsága ragadt át az életrajzírókra, hanem magából Seton-Watsonból hiányzott