Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Lugosi Győző: Benyovszky Móric Madagaszkáron - "Autolegenda" és valóság 361
368 L.UGOSI GYÖZÖ leírásait - éppúgy, mint a kamcsatkaiakat — más szerzőtől vette át: beszámolója a nagy szigetről valótlanságokat tartalmaz - legelsőként is madagaszkári királynak való megválasztását, amely egyszerű kitalálás, a gróf Párizsban eszelte ki. Rá szeretnénk mutatni végül Benyovszky működésének arra a valóban pozitív mozzanatára is, amelyről az életrajzok rendszerint megfeledkeznek, noha ez olyan körülmény, amely valóban értékelhető szerepet biztosít a magyar grófnak Madagaszkár múltjában (még ha nem is az általa költött eminens pozíciót). Madagaszkár és az Indiai-óceán nyugati medencéje Benyovszky reális madagaszkári szerepének megítéléséhez elengedhetetlen rövid áttekintést adnunk a sziget benépesüléséről, különös tekintettel a muzulmán csoportok immigrációjára és konkurrenciájára, továbbá az európai - főleg a francia - behatolási törekvéseknek a gróf színrelépését megelőző történetéről. A malgas civilizáció egyszerre ázsiai és afrikai: az indiai óceáni népek és kultúrák érintkezése mintegy másfél évezredes (kb. időszámításunk kezdetétől a 15. sz.-ig terjedő) történetének par excellence szintéziseként határozható meg. A malgaskutatás még ma sem tud precíz választ adni arra, hogy — évszázados pontossággal — mikor mehetett végbe az a masszív indonéz bevándorlás, amely kialakította a malgas civilizáció jellegzetes indonéz arculatát.29 Azzal azonban a kutatók többsége egyetért, hogy ennek az immigrációnak közvetve, az óceáni kereskedelmi útvonalakon kellett végbemennie, tehát a szumátrai (jávai, borneói, esetleg indokinai ï0) térből kiindulva Dél-Indiát, Ceylont, az ománi partvidéket, Kelet-Afrikát és az előtte fekvő szigeteket végigjárva kellett eljutnia Madagaszkárra.3 1 A közvetlen bevándorlás lehetőségének nemcsak a kb. hatezer km-es (és abban az időben még ismeretlen térre nyitott) távolság mond ellent, hanem több egyéb körülmény is; pl. az első megtelepedők — a sziget lakosságának szemében félig valóságos, félig mitikus vazimbá-k — antropológiailag Afrikához tartozása, vagy a keleti irányból Madagaszkár előtt elterülő Mascarenhas-szigetek lakatlan volta egészen a 17. sz.-ig stb. Az egymást követő bevándorlási hullámok a nagy szigetet északi felének két partján érték; a déli partividékre és még inkább a sziklás hegyekkel, erdőségekkel elzárt belső területekre, a Fennsíkra, csak másod-, harmadlagos migrációs folyamatok eredményeként jutottak el a megtelepedők. Ez a jelenség különösen jól megfigyelhető azoknak a muzul-2'Arról, hogy indonéz vagy afrikai szubsztrátumról beszélhetünk-e, nincs egységes vélemény a szakirodalomban. A nézetek az indiai, indonéz, illetve az afrikai szerep túlhangsúlyozott álláspontjai között mozognak. Az előbbire kétségtelenül A. Grandidier véleménye a legjellemzőbb - ma már senki nem vallja -, aki a feketékben is melanéziaiakat látott; az utóbbira pedig G. Ferrand-é. Ö az első indonéz, premerína hullám előtt - amit a 2.-4. sz.-ra datál - valószínűnek tekint egy i. e.-i bantu periódust. A vitákat az a jellegzetes ellentmondás szüli, ami a sziget populációjának szembeötlően különböző antropológiai rasszokra osztottsága és a nyelv, a kultúra, a szokások feltűnő egységessége között mutatkozik. Ε helyen csak néhány munkára utalhatunk az említett vita vonatkozásában. A. Grandidier: Histoire de la géographie de Madagascar. Paris. 1885.; G. Ferrand: L'origine africaine des Malgaches. Journal Asiatique. 1908. 353-500.; G. Julien: Institutions politique et sociales de Madagascar. I—II. k. Paris. 1908. P. Vérin: Histoire ancienne du Nord-Ouest de Madagascar. Taloha. 5. N° spécial. 1972.; H. Deschamps: Histoire de Madagascar. (4eéd.) Paris. 1972. Legújabban:/'. Venn : Madagascar. In: Historire générale de l'Afrique. II. Afrique ancienne. Paris. 1980. 751-777. 30 Vö.P. Vérin: i. m. 1980.762-763. 31 Vö. H. Deschamps: i. m. 24-30.
