Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Buza János: Törökkori állattartás a ”vadszám" és az adózás tükrében 3
TÖRÖKKORI ÁLLATTARTÁSUNK ÉS AZ ADÖZAS 31 érezhető pénzhiány, a hódoltságon és a királyi Magyarországon egyaránt szorosabbra húzott adóprés következtében7 5 tagadhatatlanul kedvezőtlenebbekké váltak a kereskedelem feltételei. Láttuk, hogy Nagykőrösön az 1671. évi 5002,5-ről 1679-ben 6989,5-re emelkedett a márhaszám, ez azonban messze elmaradt az 1630-as évek átlagától, s az adózókon belül a marhaszám nélkül, illetve csupán néhány marhaszámmal összeírottak rétege került túlsúlyba, míg a másik póluson a vékonyodó gazdagparaszti réteg tagjai szívósan tartották magukat, sőt a marhaszám egyre egyenlőtlenebb megoszlása révén anyagi pozíciójuk erősödött is a kedvezőnek távolról sem nevezhető gazdasági és politikai viszonyok közepette. Éppen ezért indokoltnak tűnik egy újabb kérdésfeltevés, hogyan tudta magát fenntartani, hogyan tudott több marhaszámra szert tenni a mezőváros szűkkörű gazdagparaszti rétege? 5. Amit a „marhaszám" eltakar: a gazdagparaszti állattartás szerkezete Mint fentebb láttuk, Nagykőrös forrásai a marhaszámokról nem őriztek meg Kecskemét 1672. évi tanácsi határozatához hasonlót, ezért az adókönyvek konkrét, de elszórt utalásaiból kell megközelítenünk a marhaszám fogalmát. Megerősítve a szakirodalom korábbi megállapítását, nevezetesen azt, hogy a marhaszámba nemcsak a szarvasmarha tartozott bele, hanem az állattenyésztés más ágait — pontosabban a bevallott jószágállomány összevont számát - is beleértették, elsőként arra az egyetlen példára fordítsuk figyelmünket, amelyből félreérthetetlenül kitűnik, hogy a juh- és lóállomány szintén beletartozott a marhaszámba. A közepes vagyonnal rendelkező Benke Pál7 6 marhaszámai különös figyelmet érdemelnek az 1640-es években: Adója készpénzben Év Marhaszám forint dénár 1640 32 12 90 1641 42,5 13 80 1642 42,5 15 92,5* 1643 45 17 35* 1647 49,5 15 75* (A *-gal jelölt adótételek általam számított értékek. - B. J.) 7 s Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. 135.1 A pénzhiányra L: Dr. T. S.fTakáts Sándor) Rothal a magyar kereskedelemről. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1905. 175-176. Eduard Holzmair: Der Umfang der österreichischen Münzprägung in den Jahren 1659-1690. Numismatische Zeitschrift 1974. 54. Buza: A tallér és az aranyforint.. . 94-101. Az adóprésre: Purjesz István: A török hódoltság Pest megyében a XVII. század második felében. Levéltári Közlemények 1958. 173-200. Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 91.) Budapest 1980. 49-52. 74 Szk. 1640. 70.1641.71. 1642. 76. 1643. 60. 1644. 26. 1645. 60. 1647. 59.
