Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
A KÖZÉP-KORI COLLEGIUM CHRISTI 347 Analógiák Számos, az esztergomi Collegium Christi-hez hasonló kollégium létezett e másfél évszázadban a nagyobb nyugat-európai városokban (bár céljával pontosan megegyező, ugyanilyen kollégiumról máshonnan nincs tudomásunk). Érdemes ezek közül legalább egyet analógiaként felidézni, hogy világosabb és reálisabb képet alakíthassunk ki az esztergomi intézményről. Ránk maradt a deventeri Szent Miklós kollégium részletes rendtartása. Az „Ordinatio de collegio 20 scolarium sancti Nycolai in Daventria" szövege 1470. november 29-én kelt.2 0 Megtudjuk az iratból, hogy ezt a deventeri kollégiumot Nicolaus Cusanus, a neves tudós bíboros erre a célra szánt, ötezer rajnai forintot kitevő végrendeleti hagyatékából hozták létre4470-ben húsz szegény ifjú számára. Az intézmény elé azt a célt tűzték, hogy a déli német vidékek grammatikai iskolái részére tanítókat képezzen. A rendtartás szerint a kollégium növendékei kettős úton készülnek fel e pedagógiai teendőkre. Egyrészt a helyi, deventeri grammatikai iskolába kijárva végzik „rendes" tanulmányaikat; másrészt pedig a kollégium vezetője, a magiszter foglalkozik velük: az iskolában tanultakat átismételteti, gyakoroltatja, elmélyíti a kollégistákkal. (A korabeli „pedagógusképzés" alapelve jól ismert: aki valamilyen ismeretanyagot alaposan elsajátított, azt tanítani is tudja. De megfordítva is igaznak vélték a tételt: aki egy ismeretanyagot tanítani tud, az van teljes birtokában annak az ismeretanyagnak.) A latin grammatikai iskolák oktatási-nevelési programját is felvázolja a rendtartás (amire tehát fel kell készülniük a kollégium növendékeinek): a tanulóknak alaposan el kell sajátítaniuk a latin nyelvtant, illetőleg ki kell bontakoztatniuk magukban a különféle erényeket. Az alapító akaratának végrehajtói kétszáz rajnai forintot irányoztak elő a kollégium céljainak megfelelő ház vételére Deventerben. Milyen legyen ez a kollégiumi épület? Alkalmasnak kell lennie ana, hogy benne a húsz növendék megfelelő szállást, lakást találjon, tudjon ott kényelmesen étkezni, pihenni, aludni, valamint iskolai feladataival foglalkozni. A magiszter, valamint a szükséges személyzet megfelelő elhelyezését is biztosítani kell. Hangsúlyozza a rendtartás, hogy minden egyes növendéknek külön ágya legyen, valamint azt is, hogy nők nem lakhatnak a kollégiumban. A növendékek közé a tizenkettedik évüket betöltött, de tizennyolcadik évüket meg nem haladott ifjak kerülhetnek be. További feltételek: mindegyik növendék legyen szegény származású („de nem szolga-állapotú"), szellemi képességeik tegyék alkalmassá őket a tanulásra. Legalább az elemi ismereteknek már birtokában kell lenniük, hogy a hetedik tanulócsoportba besorolhatók legyenek. Hét éven keresztül maradhatnak a növen-2"Közli Johannes Müller: Vor- und frühreformatorische Schulordnungen und Schulverträge. Zschopau 1886. II. 304-314. - Pompás színes képekben ábrázolta a kollégisták életét az ugyancsak szegény diákok számára alapított freiburgi Collegium Sapientiae 1497-ben készült szabályzat-kódexe: mintha az esztergomi Collegium Christi növendékeit látnánk magunk eló'tt. Kiadása: Johannes Kerer: Statuta Collegii Sapientiae. Satzungen des Collegium Sapientiae zu Freiburg in Breisgau. Bev. Hermann Beckmann. Konstanz 1957. Néhány képét közöltem: Beszélő képek. Élet és Tudomány 1983. 14. sz. 418-419.,432-433.
