Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
346 MÉSZÁROS ISTVÁN magasabb pozícióba jutottak, hogy gondoskodjanak a tanult réteg utánpótlásáról.16 Számos adatunk van különféle egyházi személyekről, akik házukban egy vagy több fiúnak, ifjúnak szállást és élelmezést nyújtottak, és saját költségükön taníttatták őket, majd fedezték külföldi egyetemi tanulmányaik költségeit is. Tulajdonképpen ezt a szokást intézményesítette és tágította ki Budai János: saját kanonok-főesperesi jövedelmét fordította arra, hogy házában otthont adjon néhány fiúnak. Hivatali utódainak is azután ezt tette kötelezővé a káptalan. Maga a kollégium, azaz a növendékek tanuló- és hálókamrája eleinte alighanem a barsi főesperes házában volt. Ez teijeszkedhetett később tovább, mert 1530-ban a barsi főesperes háza melletti épületet nevezték a Collegium Christi házának (domus Collegii Christi).17 De az is lehetséges, hogy már kezdetben ez szolgált a kollégium növendékeinek szállásául. Ez az épület nem lehetett lakóktól lakott s a kollégiumnak fizető bérház, mert fent volt a Várhegyen, közvetlenül a székesegyház mellett, s itt a várnegyed e részében „civil" lakók nem laktak. Ez az 1530-as hagyományozás „a Krisztus-kollégium házára" történt. Az magától értetődik: a megajándékozott nem lehetett a birtok, hanem csakis a birtokos; az épület tehát magát a Collegium Christi-t, az intézményt jelentette. Egy bérház esetében ez aligha történhetett volna így. A Krisztus-kollégiummal foglalkozók legtöbbje úgy véli, hogy az új intézmény hazai ifjak külföldi egyetemi tanulmányainak szolgálatában állt, nem lévén hazánkban ekkor -illetőleg a kollégium fennállása idején - egyetem. Székely György vetette fel a kérdést: nem gondolhatunk-e a Collegium Christi növendékeiek felső szintű tanulmányaival kapcsolatban az óbudai egyetemre is? 18 Valóban: a Krisztus-kollégium alapítása idején éppen volt egyetem az ország határain belül: az óbudai. Ε tényre később visszatérünk. Végül még egy ténnyel szembesítenünk kell a Krisztus-kollégium alapítását. Vajon Budai János, illetőleg a káptalan nem az esztergomi kanonokok számára akart az egyetemi tanulmányok végzésére anyagi alapot biztosítani? A kor szokása szerint ugyanis a nagyobb és jelentősebb káptalanok erőteljesen ösztönözték saját fiatalabb korú tagjaikat egyetemi végzettség szerzésére. Az 1397-i vizitációs jegyzőkönyv részletesen ír a külföldön tanuló esztergomi kanonokokról.1 9 Többek között azt kívánja, hogy három év elteltével térjenek haza, s ezeket a külföldön töltött esztendőket a tudományok tanulásával töltsék, ne mással. Ε kanonokok azonban nem voltak „szegények", Íriszen éppen saját kanonoki javadalmuk biztosította számukra a tanulás anyagi alapjait. Maga a vizitációs jegyzőkönyv sem hozza összefüggésbe a Krisztus-kollégiumot a kanonokoknak ezzel a szokásos és hagyományos külföldi egyetemjárásával. A Krisztus-kollégiummal kapcsolatban itt használt szakkifejezés („pauperes scolares") eloszlat minden félreértést: az iskolás fiúkat, fiatalembereket kell kiválasztania a prezidensnek a Krisztus-kollégium növendékeiül. "Mályusz i. m. 94-95. 1 7 L. az 56. sz. lábjegyzetet. 1 "Székely i.m. 65. 1 'Kollányi Ferenc: Visitatio capituli E.M. Strigoniensis anno 1397. Történelmi Tár 1901. 263.
