Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
A KÖZÉP-KORI COLLEGIUM CHRISTI 343 teológus, medikus, artes-magister »aut iuris civilis vei canonici doctor« vezesse, és részesüljön javadalmában."4 Mezey László úgy véli, hogy a papi pályára készülő s a papszentelés előtt álló ifjak képzőhelye volt ez a Collegium Christi. Ahogyan az egri egyházmegyében „domus procedentum"-nak nevezték a lelkipásztori tevékenységre közvetlenül előkészítő intézményt, illetőleg annak házát, úgy Esztergomban Collegium Christi-nek.5 Mályusz Elemér azt írta, hogy a Collegium Christi „a külföldi iskoláztatás intézményes előmozdítása" érdekében jött létre, „a barsi főesperesség jövedelme tehát arra szolgált, hogy diákkorban levők egyetemen tanulhassanak".6 Az alapvető kérdést ezek az egymásnak ellentmondó vélemények magukban hordozzák: vajon a Collegium Christi ösztöndíj-alap volt-e a szegény ifjak külföldi egyetemi taníttatására, s tagjait az fűzte össze „társulat"-tá, eszmei testületté, hogy a Collegium Christi költségén tanultak külföldön; vagy pedig együtt-tanuló, együttlakó diákok esztergomi közössége volt ez, azaz „valódi" kollégium, melynek növendékeit - az itteni felkészítés után — egyetemi tanulmányokra küldték? A vélemények különbözőségének legfőbb oka: eddig még nem történt meg ennek a kétségtelenül oktatási célú intézménynek az oktatástörténeti-iskolatörténeti elemzése, a korabeli hazai iskolarendszer keretei között való elhelyezése, üyen összefüggésekben való vizsgálata. Erre teszünk kísérletet tanulmányunkban. Érvek A kérdés tisztázása érdekében először azt érdemes megvizsgálni: milyen jelentésben szerepel a „collegium" kifejezés az esztergomi Collegium Christi névadása körüli időszakban az általános korabeli pedagógiai-iskolai terminológiában. Közismert, hogy alapvetően az egyetemek, illetőleg a nagyobb iskolák — tág értelemben vett — diákotthonait nevezték ekkor kollégiumoknak, de ezek az épületek nemcsak szállás- és tanulóhelyek voltak, hanem egyben az oktatás színterei is. Az egyes kollégiumok részére jelentős birtokadományozások történtek, s ezekből fenntartóik vagy a férőhelyek számát, vagy pedig a bentlakók kényelmét növelték. Ε kollégiumok - amint Székely György széles körű elemzés alapján kimutatta7 - a középkori egyetemi szervezet lényeges részét alkották. Ε kollégiumok névadását sokféle tényező motiválhatta: az alapítóról vagy lakóik származási helyéről nevezték el, esetleg az épület helyével, fekvésével kapcsolatos kifejezések kerülhettek be a kollégium nevébe. Gyakori volt a vallásos vonatkozású névadás is, mint például Oxfordban a híres Collegium Corporis Christi neve. 4Bonis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 44. sMezey László: Ország „egyetem nélkül". A magyarországi felsőoktatás a középkor végén. ,Λ 600 éves jogi felsőoktatás történetéből" c. kötetben. Pécs 1968. 87.; uő: Deákság és Európa. Bp. 1979.96. 6Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 96. ''Székely György: Fakultät, Kollegium, akademische Nation - Zusammenhänge in der Geschichte der mitteleuropäischen Universitäten des 14. und 15. Jahrhunderts. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. Tomus XIII. Bp. 1972. 47-48.
