Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
344 MÉSZÁROS ISTVÁN Az egyetemtörténeti szakirodalom különösen a párizsi, valamint az oxfordi és a cambridge-i egyetemek kollégiumainak történetét, e kollégiumok szervezetét, belső életét, anyagi viszonyait tárta fel. Rajtuk kívül jól ismerjük a bécsi egyetem melletti Collegium Archiducale-t, a prágai Collegium Carolinum-ot, a lipcsei nagyobb és kisebb kollégiumot, a krakkói Szent Anna utcai Királyi Kollégiumot, ugyanott a Hedvig-kollégiumot is, számos más, nyugat-európai egyetemi kollégiummal együtt.8 Ε kollégiumok legtöbbjében könyvtár is volt a növendékek — és tanáraik - használatára. Bizonyos esetekben a „collegium" szó az „iskola" kifejezés szinonimája, főként olyan intézményé, ahol magasabb szintű oktatás folyt. Egy oklevél 1347-ben a prágai Domonkos-rendiek főiskoláját „Studium seu collegium clericorum"-nak nevezi.9 1492-ben az egykori pozsonyi egyetem épületét egy házaspár szerezte meg, s erről Corvin Jánostól és II. Ulászlótól is szerzett oklevelet. Mindkét iratban szerepel: a házat Mátyás király valaha diákok együttesének („pro collegio studentium", illetőleg „pro universitate seu collegio studentium") szánta.10 De túl a „collegium" kifejezés e szűkebb, iskolaszervezeti értelmezésén, a szó tágabb értelemben véve is mindenképpen személyek együttesét, egy helyen, egy városban lakókat, konkrét testületet jelent, nem pedig valamiféle fiktív-virtuális összetartozást.11 A IV. Béla udvarában nevelkedő ifjak csoportját ezért nevezhette az oklevélfogalmazó „collegium iuvenum"-nak;12 1350-ben a „collegium XVI clericorum Clementinorum in ecclesia Rotomagensi" — vagyis a roueni székesegyházban a VI. Kelemen pápáról elnevezett, 16 papból álló kollégium — e 16 pap szolgálati együttesét jelentette:13 Mátyás király is a szó tágabb értelmében címezte 1463-ban a nagyváradi Szent László káptalant „collegium Sancti Ladislai"-nak.1 4 Úgy véljük, e szóemlítésekből - s a példákat hosszan sorolhatnánk - az következik, hogy Budai János konkrét helyi (azaz esztergomi) intézményt alapított, vagyis Esztergomban tartózkodó, ott együttlakó, ott iskolás tanulmányokat folytató diákok számára teremtett intézményes keretek között bizonyos anyagi-megélhetési lehetőséget. Ha ugyanis Budai Jánosnak, illetőleg az esztergomi káptalannak az lett volna a célja, hogy csupán pénzalapot, ösztöndíj-bázist létesítsen, azaz hogy a barsi főesperesség jövedelmét kizárólag hazai szegény ifjak külföldi egyetemeken való taníttatására fordítsa, és erre a célra kösse le, akkor e szándékát így rögzítette volna az utódokra is kötelező jogerős érvénnyel a megfelelő jogi formák között való írásbafoglalással. Ha Budai János pénzalapot hoz létre, akkor semmi sem indokolja, hogy e szándék jogi megfőrmulázását a káptalan, sőt több pápai okmány is egy konkrét pedagógiai intézménytípus egész Európában ismert és használt nevével kösse össze, ezáltal szándékait az utódok előtt éppen jogilag tegye homályossá; sőt ezt a megnevezett, de konkrét 'Uo. 'Uo. 49. 1 "Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. Bp. 1960. I. 177. " L. a Du Cange-szótárban közölt jelentés-változatokat; Bartal Antal szakszótárában nincs idevonatkozó érdemleges adalék. 12 Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Buda 1829. IV/III. 197. i3 Jean Paul Migne: Patrologiae latinae cursus completus. Párizs 1844-1866. 147. kötet, 217-219. oszlop. 14 Mátyás király levelei. Szerk. Fraknói Vilmos. Bp. 1893-1895.
