Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
KÖZLEMÉNYEK Mészáros István AZ ESZTERGOMI KÖZÉPKORI COLLEGIUM CHRISTI A középkori Magyarország művelődésügyének sajátos intézménye volt az esztergomi Collegium Christi, amelyet az 1390-es évek elején Budai János esztergomi kanonok, barsi főesperes alapított, s 1543-ig, Esztergom török elfoglalásáig állt fenn. A probléma A rávonatkozó dokumentumok zömét már több, mint száz év óta ismerik a hazai művelődéstörténeti kutatók. Knauz Nándor 1863-ban közreadta az okleveles anyag legnagyobb részét,1 de a felszínre kerülő adatok, s az azokat értelmező közlemények azóta is gyarapodtak.2 A szakirodalom alapján jól felvázolható az esztergomi Krisztus-kollégium másfél évszázados története. A leglényegesebb kérdésre azonban nem lehet válaszolni az eddigi publikációk alapján: mi volt a Collegium Christi alapvető funkciója? Milyen pedagógiai célt szolgált ez a kollégium? Milyen oktatási-nevelési tevékenység folyt falai között? Egyáltalán „kollégium" volt-e a szó 14-16. századi jelentésében? Esetleg „kollégium" a kifejezés mai értelmében? A vele foglalkozó régebbi és mai szerzők mindegyike másképpen vélekedik róla, más-más célú intézménynek tartja. Knauz Nándor a középkori „sodalitas"-ok, ,,fraternitas"-ok mintájára ,Jírisztus Társulat "-nak nevezte, s úgy gondolta, hogy azok voltak a tagjai, akik a Collegium Christi birtokállományából, illetve annak jövedelmeiből végezhettek külföldi egyetemi tanulmányokat.3 Bonis György szerint a jogászképzés volt a célja: „A kánonista utánpótlás érdekében — íija - alapította meg Budai János esztergomi kanonok, barsi főesperes a szegény diákok kollégiumát Esztergomban. Úgy rendelkezett, hogy a jövőben a kollégiumot a rangidős 1 Knauz Nándor: A Krisztus Társulat. Magyar Sión 1863. 345-360. - A szakirodalomban első ízben a következő műben esik szó a Krisztus-kollégiumról: Informatio de stipendiis scholasticis nunc sub nomine Olahianae fundationis venientibus apud almam Universitatem Wien. sec. 16. fundatis. Esztergom 1853. Szerzője - Knauz szerint - Kemp Mihály esztergomi kanonok. Knauz bőven idézi, oklevélközléseket is átvesz belőle. 2 Legújabb - könyvtörténeti szempontú - jól informáló összefoglalás a Krisztus-kollégium történetéről: Körmendy Kinga: A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa. Bp. 1979. 21-22. 3 Knauz i . m. 346
