Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Buza János: Törökkori állattartás a ”vadszám" és az adózás tükrében 3
28 BUZ A JÁNOS 1637 tavaszán „... az marhának drága és szűk voltát.. ."6 4 említette meg a pozsonyi főbíró annak okaként, hogy „... eöt-eöt pénzre engettetett az tehénhusnak fontya vágása . ..", s még egy év múltán is arról tudósította a szomszédos szabad királyi várost, hogy „... az ökröknek az ára ekkoráigh le nem szállott, tettünk azért intimátiot az mi embereinknek, az kik az gyűri sokadalomra mentenek, hogy bizonyosan végére menjenek, mint járjon ordinarie az ökröknek bokra. Ez elmúlt ünnepekben ugyan defectus is lett két napigh az tehenhusnak vágásában itt minálunk."65 Tartósan — értve ezen egy évtizedet — magas árszínvonalra a grafikon alapján nincs példa, az 1652. évi kiugróan magas ár pedig mindössze egyetlen példára épül, s noha a megelőző három évben is emelkedő az árgörbe, az említett esztendő magas áránál a véletlen szerepe sem mellőzhető. Az 1668. évi szembeszökően magas átlagár, s a csökkenő - de még mindig igen magas - 1669. évi néhány éves konjunktúra végét jelzi akkor is, ha az a helyi árakat tükröző ábrából nem olvasható le. Korábbi táblázatunkból már kitűnt, hogy Nagykőrös 1665—1667 közötti számadáskönyvei nem maradtak fenn, sőt az 1664. évi számadáskönyv keletkezési ideje sem biztos (1666/67. évi eredetét viszont kizártnak kell tekinteni),6 6 ezért a hatvanas évek konjunktúrájára nézve helyi források hiányában a szomszédos Kecskemét ártörténeti adataira kell támaszkodni.6 7 Kecskeméten 1668-ban egy tehén átlagára 16 forint 10 dénár volt, s a mezőváros által vásárolt 5 tehén ára 16 forint, illetve 16 forint 50 dénár között mozgott. Ugyanebben az évben Nagykőrös tanácsa 11 meddő tehenet vásárolt, amelyeknek ra jelentősen ingadozott, ugyanis a legolcsóbbat 12, a legdrágábbat pedig 18 forintért vették, átlagáruk — 15 forint 68 dénár — viszont alig maradt el a Kecskeméten vásárolt tehenekétől. Néhány évvel később Kecskeméten már észlelhető az áresés, 1673-ban 12 forint az éves átlagár, Nagykőrösön pedig 1671-ben, 12 forint 50 dénár, 1672-ben még kevesebb 11 forint 60 dénár, a tendencia egyező tehát, s a két mezővárosban a tehenek átlagárai közötti eltérés nem számottevő. Az 1660-as évek elején, pontosabban 1663-ban is közel álltak egymáshoz a kecskeméti és a nagykőrösi átlagárak: 7 forint 47 dénár, illetve 7 forint 78,6 dénár. Kecskeméten azonban 1664-ben már ugrásszerű áremelkedés következett be, 15 forint 20 dénárra szökött fel a tehén átlagára, 1665-ben pedig 15 forint 76 dénárra emelkedett. A hatvanas évek végének egyezően magas átlagárait, illetve a lényegesen alacsonyabb, de egymáshoz ugyancsak közel álló 1663. évi átlagárakat látva teljes joggal tételezhető fel, hogy az 1660-as évek közepe táján, illetve ezen évtized második felében ®4 Szeleczky Jakab levele Frölikh (sic!) Gergely nagyszombati főbíróhoz, Pozsony, 1637. április 30. Nagyszombat város levéltára, missiles. Statny okresny archív ν Tmave. (Továbbiakban: Nagyszombat lt. Missiles ...). 6 5 Szeleczky Jakab levele Georgius Schleger nagyszombati főbíróhoz, Pozsony, 1638. május 30. Nagyszombat lt. Missiles. 6 6 Szilády-Szilágyi: I. 342. 1666-67. évi keltezését nem fogadhatjuk el, mert a már múlt században is sérült és hiányos adókönyvben két olyan lakost is említenek - s egyikük eleget tett adókötelezettségeinek -, akik legkésőbb 1665 tavaszán hunytak el: Varga György, Szk. 51., Szilády-Szilágyi: I. 333-334., illetve Pöczök János a város megbízásából járt Nógrádban, de 1665-ben már tanúvallatást rendelt el a megye árvája ügyében: Pest megyei Levéltár. Acta Judicialia IV. 1/j. Fasc. 1. 1665.N. S. 6 Ά kecskeméti árakra: Iványosi-Szabó Tibor: Az árak alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedében. Agrártörténeti Szemle 1982. 536-537.
