Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Egység vagy szabadság. A német liberálisok dilemmáinak megítélése a Pesti Naplóban 1858-1871 304
EGYSÉG VAGY SZABADSÁG 309 kialakított egyensúlyhelyzetre alapozott konstitutionalista államberendezkedés biztosíthatja.1 A koronaherceghez fűződő remények különösen magasra csaptak, amikor 1858. október 7-én a súlyos idegbántalmai miatt visszavonuló király helyét, egyelőre régensi minőségben elfoglalta, s dacolva az ultrák ellenállásával, az egyesített kamarák előtti eskü letételével az alkotmányos állapotot a gyakorlatban is helyreállította. Az indulás reményei Az abszolutisztikus kormányzati rendszerrel elégedetlen, a mérsékelt liberálisokkal együttműködni kész trónörökös híre Magyarországra is eljutott, régensi kinevezésének közeledése izgatott, reményekkel teli várakozást szült. A Pesti Napló egyik cikkírója 1858. június 3-án méltatja a választások tisztátalanságát elítélő nyilatkozatát, s merész következtetéseket von le belőle: Vilmos jellemszilárdságában garanciát lát arra, hogy Poroszország rövidesen az angol politikai élet színvonalára emelkedhet. Elismeri ugyan, hogy a porosz alkotmány a „korántsem legtökéletesb" angolhoz viszonyítva is sok kívánni valót hagy maga után, úgy véli azonban, hogy „becsületes kormány és értelmes nép kezében minden alkotmány alkalmas az ország boldogítására". A kezdeti elvárások tehát meglehetősen szerények: a cikkíró beérné csupán az alkotmányos normák egyszerű helyreállításával, az alkotmány minősége az adott pillanatban másodlagos jelentőséggel bír számára. A követelmények azonban hamarosan megnőttek. Királyi Pál augusztus 5-én már azt váija a kibontakozás letéteményesének nevezett főhercegtől, hogy „aegyse alatt a porosz alkotmány nemsokára olyanná változik át /kiem. EG/, mely a népet megelégedetté és nagykorúvá, az uralkodót naggyá és szeretetté, és mindkettőt együtt erőssé, hatalmassá és tiszteltté teendi". S hogy a módosítás igénye milyen konkrét tartalmi mondanivalót takar, hamarosan tisztázza egy — a porosz alkotmány sajátosságait boncolgató — elemzés. A névtelen szerző a porosz és a fejlett angol, belga, ill. skandináv viszonyok közötti legfőbb eltérést a korona befolyásának mértékében látja. Míg az utóbbi államokban a fejedelem csak ritkán és rendkívüli esetekben folyik be a közügyek intézésébe, addig Poroszországban az uralkodó személye jelenti az egyetlen kapcsot az egymástól fejlettségben és jellegükben jelentősen eltérő tartományok között — írja, azaz elismeri, hogy a királyság összetartásának egyetlen biztosítékát a monarchikus elv primátusa képezi. Az 1871-ben össznémet mértékben érvényesített gyakorlatot azonban távolról sem tartja a későbbiekben is követésre méltó eljárásnak. Mi több, éppen azt hangsúlyozza, hogy a század kezdetén a közérdek szempontjából hasznos kormányzási formák a század közepére elveszítették létjogosultságukat, s a továbblépés az új körülményekhez való alkalmazkodást feltételezi.2 A kívánt folyamat megindulásának esélyeit Falk Miksa is biztatónak találta, s a kibontakozás elősegítése érdekében a liberálisoknak magatartásuk megváltoztatását javasolta. Szeptember 11-én megjelent cikke azt bizonygatta, hogy az oktrojált intézményekkel szemben folytatott passzív ellenállás 1849 után jogos és indokol volt ugyan, a 1Haupts, Leo: Die liberale Bewegung Preussens in der Zeit der „Neuen Ära." Historische Zeitschrift 1978. Bd. 227. 45-85. 2Pesti Napló /a továbbiakban PN/ 1858. okt. 28.
