Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Egység vagy szabadság. A német liberálisok dilemmáinak megítélése a Pesti Naplóban 1858-1871 304

306 ERDÖDY GÁBOR tendenciákat felmutató, a társadalom tagjainak összmunkájára és összfelelősségére felépí­tett képviseleti állam megteremtésében kijelölt fő célkitűzéseket azonban szem elől tévesztő törekvéseket: s minden valóban liberális reform elengedhetetlen elemének, kiin­duló pontjának a társadalom politikai emancipációját tekinti. A sajátos körülmények között alakuló német liberális mozgalom számára a hosszú távú fejlődés szempontjából is legfontosabb problémát az egység és a szabadság kettős követelményének együttes érvényesítése jelentette, s a két komponens közötti feszültség egyben a 19. századi német liberalizmus ellentmondásos helyzetét tükrözte. Az érintett politikusoknak olyan feladat elméleti és gyakorlati megoldására kellett vállalkozniuk, amely a rokon nyugati mozgalomban hasonló súllyal nem jelentkezett. A „rivalizáló elemek" ellentéte a Vormärz időszakában az 1849 utánihoz képest lényegesen enyhébb formában, elsősorban belső egyéni problémaként jelentkezett, s nem vált csoportképző tényezővé. Az 1849-ben elszenvedett vereség, a bekövetkező kedvezőtlen változások azonban napirendre tűzték az elméleti tisztázást s a követendő stratégia kidolgozását. A liberális politikusok helyzetét igencsak megnehezítette a győztes forradalmak németországi elmaradása, aminek következtében az állam vezetése a hagyományos uralkodó elit, a dinasztiák, a nemesség, a hivatalnokok, és a hadsereg kezében összpontosult. A polgári mozgalom így a politikai életnek csak egyik, a vezetés megragadására képtelen, a nemzeti és a demokratikus eszme nyugati típusú szintézisének megalkotására alkalmatlan ténye­zője maradt.* *A bevezetéshez felhasznált szakirodalom: Boldt. Werner: Konstitutionelle Monarchie oder parlamentarische Demokratie /Historische Zeitschrift 1973 Bd. 216./, Brandt. Hartwig: Landständische Representation im deutschen Vormärz. Politisches Denken im Einflussdes monarchischen Prinzips /Neuwied u. Berlin 1968/, Bussmann. Walter: Zur Geschichte des deutschen Liberalismus im 19. Jahrhundert /in: Böhme, Helmut: Probleme der Reichsgründungszeit. Köln 1968/, Gésaire. Jean: Der Liberalismus und die Liberalismen /in: Gall, Lothar: Liberalismus Königstein /Ts. 1980 J Fehrenback. Elisabeth: Verfassungs-und sozialpolitische Reformen und Reformprojekte in Deutschland unter dem Einfluss des napoleonischen Frankreichs /Historische Zeitschrift 1979. Bd. 228./, Gell. Lothar: Liberalismus und bürgerliche Gesellschaft /Historische Zeitschrift 1975. Bd. 220./, Gerth. Hans tl. : Bürgerliche Intelligenz um 1800. Zur Soziologie des deutschen Frühliberalis­mus /Göttingen 1976/, Leontovisch. Victor: Das Wesen des Liberalismus /in. Gall, Lothar i.m./ Mager. Wolfgang: Das Problem der landständischen Verfassungen auf dem Wiener Kongress 1814/15 /Historische Zeitschrift 1973. Bd. 217./ Nolte. Ernst: Deutscher Scheinkonstitutionalismus? /Historische Zeitschrift 1979. Bd. 228./ Sauer. Wolfgang: Das Problem des deutschen Nationalstaates /in Böhme, Helmut i.m./ Schapiro. J. Salwyn: Was ist Liberalismus? /in. Gall, Lothar i.m./, Schmidt. Gustav: Politischer Liberalismus, Landed Interests und Organisierte Arbeiterschaft, 185Ö-1880. /in. Gall, Lothar i.m./, Schmidt, Siegfried: Liberale Parteibewegung und Volksmassen während der bürgerlichen Umwäl­zung in Deutschland 1789-1871 /In.: Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 1978/5/, Schmidt, Siegfried: Junkertum und der Genesis des deutschen Konservativismus /Zeitschrift für Geschichtswissenschaft 1979/11/, Sheehan. James: Liberalismus und Gesellschaft in Deutschland 1815-1848 /in: Gall, Lothar i.m./

Next

/
Thumbnails
Contents