Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Fábiánné Kiss Erzsébet: A ”Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején 273
A ,.KOSSUTH BANKöK SORSA" AZ OSZTRÁK URALOM IDEJÉN 299 Az ápr. 12-én leváltott és Weiden, Ludwig br. es. táborszernaggyal felváltott 9 ' Windischgrätz több intézkedést nem tett a magyar pénz ügyében. Utódai, Weiden és Haynau hadbírósággal fenyegették meg mindazokat, akik bármilyen magyar pénzt rejtegettek vagy elfogadtak. 92 Rendeletekkel írták elő a pénz beszolgáltatását is. — A magyar pénz beszolgáltatott mennyisége jóval kevesebb volt a kibocsátott mennyiséghez képest. Emiatt a beszolgáltatás határidőit a kerületi katonai parancsnokok fokozatosan 1849 végéig tolták ki.9 3 Sokan hazafias érzelmektől vezetve elrejtették a magyar pénzt, mások a valamikori felhasználhatóságában reménykedtek. — A pénz osztrákok részéről való megsemmisítése kezdetben Kossuth nevének a pénzjegyről való eltüntetésével történt, majd egy júl. 11-i rendelet után el kellett égetni azokat.9 4 A magyar gazdaság, a lakosság vesztesége a be nem váltott, fedezetlen Kossuth-bankók után kb. 62 millió volt.9 5 Veszteség érte az országot az osztrák kincstári utalványok miatt is. Az utalványok forgalomba hozatala a Finanzministerium ápr. 12-i hozzájárulása alapján, ápr. 19-én történt meg. Ez után közvetlenül az osztrákok a fővárosból menekülni kényszerültek a magyar seregek elől. A utalványok aláírója után Almásy-bankók-nak nevezett pénzhelyettesítővel megjelentetése után elsőként a magyar kormány foglalkozott ápr. 22-én : Kossuth kormányzó a magyar kormány által ellenőrzött területeken mind a köz-, mind a magánforgalomból kitiltotta azokat, az elfogadóknak pedig súlyos büntetést helyezett kilátásba.96 Kossuth határozottan rámutat az osztrák kormány eljárásának leginkább kifogásolható pontjára: „az ellenség a hadi költségek fedezéseire képtelenségét önkényt elismervén, ollyatén forgalmi eszközhöz folyamodik, mellyet oly valamire alapít, ami nem az ő tulajdona, s azzá soha sem is lészen, t.i. Magyarország közjövedelmeire. Azaz adósságot csinál más vagyonára."97 Abban, hogy nem lesznek Ausztriáé a magyar jövedelmek, a tavaszi sikerek idején Kossuth joggal hihetett. Nem rejti véka alá azt a véleményét sem, hogy a magyar tábor tisztában van azzal, hogy a császári sasos címer elhagyása, a magyar nyelv használata az utalványokon mind az országlakosok megnyerésére szolgál. — Bármennyire is igazak Kossuth érvei, rendelete teljessé tette az intézkedések sorát, amelyekkel „minden pénzhelyettesítő mi a forgalom szolgálatában állott, érvénytelennek nyilváníttatott, s azok elfogadói és terjesztői kölcsönösen pártütőknek és hazaárulóknak nyilváníttattak". magyar pénzjegyek, és még kincstári pénztárak is kénytelenek elfogadni egyéb fizetőeszköz hiányában. Windischgrätz azzal védekezik, hogy ez egyszerűen lehetetlen a márc. 8-i érvénytelenítő rendelet után. 1849. ápr. 6. (416. MLB. sz.) Absz. kori ltár, Windischgrätz, Általános, 1678. PASsz. - A magyar kormány által 1849-től kibocsátott 30 és 15 krajcárosok, fedezetlen 10 és 2 forintosokkal az osztrák kormányzat beválthatóság szempontjából még annyira sem foglalkozott, mint az 5 és 100 forintosokkal. Ezek elfogadását kibocsátásukkal egyidőben tiltották meg. Vö. Faragó M. i. m. 204., 239. " A rendeletet 1. MOL, Filmtár, i. h. melléklet, no. 64., fol. 382. '7 Weiden, Pozsony, máj. 20., Haynau, Győr, jún. 29., Bana, júl. 1., Pest, júl. 15. Uo., mellékletek, no. 50-52., fol. 342-343. (Egy dátum nélkülit közöl Weldentől/lnJ/cs E i. m. III. köt. 440. sz.) - Faragó M. i. m. 256., 272-274. "Erről Faragó M. i. m. 276. - Haynau júl. 15-én még 48 órában szabta meg a beszolgáltatás idejét. Uo., 256. "Uo., 282. *5 Vörös Antalnak a kibocsátott mennyiségről készített kimutatása alapján. KLÓM, 12. köt. 799. 96 Közlöny, ápr. 24.; Faragó M. i. m. 317-319. 9 'Faragó M. uo., 317-318.
