Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Fábiánné Kiss Erzsébet: A ”Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején 273
A ,.KOSSUTH BANKÖK SORSA" AZ OSZTRÁK URALOM IDEJÉN 291 további hatásaként a magánforgalomban is bizalmatlanul kezelték a közpénztárakból eltiltott pénzt. Emellett a Finanzministerium azt is várta a rendelettől, hogy a spekulációs céllal tartalékolt ezüstpénz és osztrák bankjegy újból megjelenik a piacon, enyhítve egy idő után a közpénztárak siralmas helyzetét is. Ezzel egyidőben a rendelet ellentétben állt Windischgrätz jan. 3-i parancsával, amely az 1 és 2 forintos, fedezettel bíró bankjegyek elfogadását a közpénztáraknak sem tiltotta meg. A Finanzministerium később azzal vádolta Windischgrätzet, hogy e jan. 12-i minisztertanácsi határozatnak Magyarországon nem szerzett érvényt, s emiatt került a magyar pénztárakba annyi magyar pénz.60 A pénztárak állapotáról való ismereteink alapján megállapítható, hogy ez a minisztérium blöfije volt saját presztízsének mentésére, amire a zavaros bankjegy-ügyben szüksége is volt. Anélkül, hogy a Bécs és a budai főhadiszállás közötti levelezés minden részletét Rousseau-hoz hasonlóan felemlítenénk, a döntésig eltelt időszakot /jan. második felétől/ röviden a következőkkel jellemezhetjük: Bécs vár, tájékozódik a helyzet és a megoldás lehetőségei felől, Windischgrätz sürget, és igyekszik a bécsi követelményeket és a pénzforgalom realitásait összeegyeztetni. A fenti időszakra nézve a következő fontosabb eseményeket és intézkedéseket kell megemlítenünk: Krauss miniszter jan. 15-én megbeszélést folytatott a Bécsben tartózkodó Vodianer Móriccal, a Kereskedelmi Bank ideiglenes elnökének a fiával, és a Budáról Windischgrätz külön engedélyével odautazott Liedemann Frigyes bankigazgatóval a magyarországi pénzforgalomról és a megoldás lehetőségeiről.61 Az osztrák pénzügyminisztérium jan. 21-én külön pénzügyi biztost küldött a magyar fővárosba Szögyény János udvari tanácsos személyében. Egyik fontos feladata a magyar pénzjegyek problémájának a helyszínen való tanulmányozása, erről pontos felmérés készítése. A kinevezés gesztusa elárulta a központi vezetés bizalmatlanságát a Budán lévők működése iránt.6 2 Ugyancsak jan. 21-én készült el Almásy Móric többször említett részletes jelentése a magyar pénzjegyekről, s ugyané napon utasította Havas József, Bankhoz kirendelt biztos a pénzintézményt a fedezett 1 és 2 forintosok ezüstre váltásának megszüntetésére, elsősorban azok Debrecenben történt további gyártása miatt. Egyúttal azt is megparancsolta, hogy a Bank Libasinszky Ferdinándot, Debrecenben lévő képviselőjét azonnali hatállyal rendelje vissza.63 Havasról közbevetőleg meg kell jegyeznünk, hogy amikor bemutatta a Banknál jan. 7-én kelt biztosi kinevező okiratát, felrótta a *"ÖSt A, uo., 1849: 3092. FM. sz. Finanzministerium Windischgrätznek, 1849. márc. 9. a márc. 8 9-i minisztertanácsi ülés alapján. * ' A megbeszélés ötlete Havas József fővárosi császári biztostól származott, aki január 7-e óta a Bankhoz kirendelt biztos is volt. Pólya J. i. m. 114.; Liedemann utazását maga Windischgrätz engedélyezte. A két bankár írásban rögzítette Kraussnak előadott javaslatait, jan. 16. MOL, Filmtár, Rousseau-emlékirat, melléklet, fol. 288-290., erről Krauss Windischgrätznek, jan. 17-én, uo., fol. 292-294. és ÖStA, Finanzmm., 1849: 681. FM. számban a 722. FM. sz. másolata, fol. 47-48. 6 : ÖStA, uo., 681. FM. sz. és MOL, Absz. kori ltár, Windischgrätz, Általános, 477. PAS sz. * 'MOL, Filmtár, i. h. fol. 36-37.; Pólya J. i. m. 114-115.; MOL, Absz. kori ltár, uo., 374. PAS sz. Havas J. Windischgrätznek, jan. 22. - Libasinszkynek természetesen nehézségekbe ütközött az azonnali visszatérés; Debrecenben osztrák és banki parancsnak engedelmeskedni nem volt egyszerű. Erről Faragó M. i. m. 196-197. - Havas Józsefről még megemlítjük, hogy mint volt helytartótanácsi tanácsost a magyar minisztérium a Közmunka minisztériumhoz osztályfőnökké nevezte ki. Rögtön átállt Windischgrätzhez, annak a fővárosban való megjelenésekor.
