Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Fábiánné Kiss Erzsébet: A ”Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején 273
286 FÁBIÁNNÉ KISS ICRZSÉBET fokozatos kiszorítását tanácsolták a hercegnek. Nem is kell sokat keresgélnünk, hogy kik lehettek ők, hiszen a megcsonkított iratanyag is számos adatot tartalmaz e vonatkozásban: a megszálló sereg körül rajzó arisztokraták, akik különféle memorandumokban osztogatták tanácsaikat, e téren leginkább Zichy Ferenc gróf, volt helytartótanácsi alelnök, 1848-ban közmunkaügyi államtitkár, majd 1848 végétől Pozsony megye császári biztosa, és Zichy Félix gróf, 1848. decemberétől Győr és Moson megyék császári biztosa;4 4 Almásy Móric gróf, a Cameral Verwaltung vezetője, korábban a magyar minisztérium csempészeti ítélőszékének elnöke, azelőtt a magyar kamara első alelnöke; továbbá pénzügyekben járatos, a magyar kormányt elhagyó minisztériumi tisztviselők, mint pl. Weisz B. Ferenc, az országos számvevőség volt vezetője, egyébként kereskedelmi banki igazgató, Olcs Alajos minisztériumi titkár, a minisztérium részéről a pénzgyártás biztosa, Havas Ferenc, Buda-Pest-Óbuda és a Kereskedelmi Bank császári biztosa, volt minisztériumi tanácsos, szintén bankigazgató; valamint a Kereskedelmi Bank igazgatói, szakértői, leginkább Liedemann Frigyes, aki Krauss-szal is tárgyalt személyesen Bécsben az év első napjaiban. — Ők tehát azok, akikről úgy nyilatkozott br. Kübeck, az osztrák minisztérium tanácsadója, miszerint a herceg környezetében lévők nem nőttek fel feladatukhoz,4 5 s ezzel lényegében a pénzjegy-ügy fiaskóját a főparancsnok és tanácsadóvégrehajtó környezete számlájára írta. A magyar fővárost az osztrák katonaság 1849. jan. 5-én szállta meg. Ekkor kezdtek hozzá a véglegesnek vélt újjászervezéshez, amely ezúttal ideiglenesnek bizonyult. Számba vették a minisztérium által hátrahagyott készleteket: személyzetet, iratanyagot, anyagi javakat. A Pesten maradt hivatalnokok folytatták a mindennapi munkát, s többségük huzavona nélkül került át a Civil Verwaltung vagy a Cameral Verwaltung keretei közé. A Cameral Verwaltung vezetője, Almásy Móric gr. egyik fő feladatát jelentette a pénzforgalom problémájának kezelése. A már említett mindennapos fizetési nehézségeken túl komoly akadályokat kellett leküzdenie, hogy megfelelhessen a Krauss miniszter által feltett kérdésekre. Adatokat kellett szolgáltatnia a következőkről: mennyi a kibocsátott magyar pénz címletenkénti mennyisége és ezek összértéke; milyen a kibocsátott, fedezettel bíró bankjegyek összértékének viszonya az ércalaphoz; mennyi pénz van az osztrákok által megszállva tartott területen; hogyan terjed a pénz a magyar kormány által ellenőrzött területről; mennyit nyom naponta a debreceni nyomda? A kérdések mihamarabbi pontos megválaszolása fontos volt, mert a Finanzministerium ettől tette függővé végleges döntése meghozatalát, legalábbis a minisztérium erre hivatkozott. A kérdéseket tartalmazó levelet ugyanis csak jan. 7-én postázták Bécsből, noha Windischgrátznek már indulásakor kezébe nyomhatták volna, mivel a minisztériumnak akkor is az volt a véleménye, hogy e kérdések megválaszolása nélkül a végső döntést nem hozhatják meg.46 '4 Zichy-memorandumok: Andics E. i. m. II. köt. 1849. jan., MOL, Filmtár, i. h. mellékletek, fol. 256-268. 1849. jan. 1., 2. 4 ! 1849. ápr. 13-i osztrák minisztertanács, Kübeck előterjesztése:,,. . . Missgriffe in der Zivilverwaltung und unglückliche Wahl der Personen von Seite des Fürsten in dieser Beziehung ... die Umgebung des Fürsten Feldmarschalls, welche ihrer Aufgabe nicht gewachsen ist Andics E. i. m. III. köt. 421. sz. 193. •"•ÖStA, Finanzmm., 1849: 289. FM. sz. - MOL, Absz. kori ltár, Windischgrätz, Általános, 15 8/PAS sz.
