Századok – 1984

TANULMÁNYOK - Fábiánné Kiss Erzsébet: A ”Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején 273

A ,.KOSSUTH BANKÖK SORSA" AZ OSZTRÁK URALOM IDEJÉN 275 is megerősítette.3

Ε rendeletileg kitűzött cél megvalósítása elé a valóság: Ausztria katasztrofális pénzügyi helyzete és Magyarország bankjegyviszonyai akadályokat gördítettek, olyannyira, hogy a magyar pénz radikális felszámolása szóba sem jöhetett, sőt, 1849 első két hónapjában majdnem kizárólagos pénzeszközként szolgált az osztrákok által megszállt területeken is. Fizetési eszközök 1848-ban és azelőtt Mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk, röviden vázolni kell a fizetési eszköz-viszonyokat, amelyek között a magyarság 1848-ban és az azt megelőző évtizedekben élt és gazdálkodott.4 1848-ban mind pénzérme, mind papírpénz volt forgalomban. A papírpénz alatt a bécsi Nemzeti Bank jegyeit kell érteni, amely a birodalom - így Magyarország területén is - jegy-kibocsátói privilégiummal bírt. Jogát 1841-ben újabb időre, 25 évre hosszabbították meg. Az általa kibocsátott pénz 1848-ig megőrizte értékállandóságát -azaz: az ezüsthöz való pari kapcsolatát -, mivel nagymértékű pénzbeváltásra nem került sor. Nagyobb arányú beváltási akció - amilyenre 1848 márciusában is Sor került —, közvetlenül mutatta volna Ausztria pénzügyleteinek - és pénzügyeinek - ingatagságát. A Bank alaptőkéjének egy igen tekintélyes része ugyanis állami kötvényekből állt, s így a Bank jegyeinek hitele szorosan összeforrt az állami pénzügy helyzetével. Az 1848-as helyzet politikai földrengése megingatta az osztrák pénzbe vetett bizalmat is, ezért rohamozták meg a váltópénztárakat: papírpénz helyett nemesfémet, értékálló ezüstöt akart mindenki.5 ÖStA, Finanzmm., 1849:2281. FM. sz. (726/PAS sz.); MOL, Filmtár, Rousseau-emlékirat, 40. sz. melléklet, fol. 303-305.. 310. - Andics E. i. m. Zichy Ferenc két levelét is közli, amelyekben a magyar bankjegyekről Sehwarzenberg miniszterelnökhöz írt: II. köt. 229. sz. 1849. jan. 15. Pozsony; uo.. 241. sz. jan. 19. Pozsony. Windischgrätz talán ezek tartalmát is ismerte, de ő kapott hasonló tárgyú emlékiratfélét Zichytől már jan. 1-én és 2-án is: 1. MOL, Filmtár, uo., 34. sz. melléklet, fol. 256-268. Ezeket jan. 6-án, 104/PAS szám alatt küldte meg Bécsbe a miniszterelnöknek. Krauss, Philipp Frh. von (Lemberg, 1792. márc. 28.-Wien, 1861. jún. 26.) 1811-től volt állami szolgálatban, elsősorban pénzügyek vonalán. 1826-tól Bécsben él, udv. kamarai tanácsos. Közreműködött a vámügy reformjában. 1840-től az államtanács tagja. 1847-ben a galíciai kormányzóság alelnöke. 1848. ápr. 2-án pénzügyminiszterré nevezik ki az osztrák kormányban. Liberális beállítottságú; a birodalmi elv hive. Ost. Biographisches Lexikon. Graz-Wien-Köln, 1968. Ά .rendeletek másolatait tartalmazza: MOL, Filmtár, uo., 1., 7-8. sz. mellékletek, fol. 179-180., 185-187.: tartalmát adja meg Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről. Pest, 1867. vonatkozó napok, továbbá: Faragó M. i. m. 169., 173-174. A nov. 6-i parancs hivatkozik az okt. 3-i országgyűlést feloszlató stb. rendeletre, amellyel az országgyűlés által hozott, de nem szentesített (ilyen volt az 5 forintosok kibocsátásáról szóló is) végzéseket és rendeleteket „törvényteleneknek és semmit érőknek" nyilvánította az uralkodó. Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Szerk. Beér J. Bp. 1954. 268. (A továbbiakban: 1848/49-i országgyűlés) 4Erre 1. elsősorban Faragó M. és Vargha Gy. id. munkáit. Különösen Faragó M. id. munkájara hivatkozott Károlyi Árpád a Batthyány Lajos pőrének pénzügyi vonatkozású fejezetéhez felhasznált irodalom tekintetében. (Bp. 1932.) I. köt. 237-258. (238. oldalon jegyzet); 1. még: Kupa Mihály: Kétszázéves a hazai papírpénz. 1760-1960. Bp. 1960. von. részek. 5 A pénztárak előtti tragikus jelenetekről részletesen ír Faragó M. id. munkája I. fejezetében. A tumultuózus jelenetek előidézője nemcsak a beváltási szándék hirtelen megugrása volt, hanem az is, hogy Magyarországon kevés pénztár foglalkozott pénzváltással. Ezek jobbára a nagyobb városokban lévő kincstári pénztárak voltak, valamint osztrák nemzeti banki filiák. Utóbbiak az állam (kincstári)