Századok – 1984

TÖRTÉNETI IRODALOM - Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban (Ism.: Urbán Aladár) 149

149 TÖRTÉNETI IRODALOM közti években elérte csúcsát, helyileg pedig az északkeleti területekre helyezi a szerinte dél-lengyelországi útvonalon Felső-Magyarországra átszivárgó, huszita-testvéri eszmék jegyében közösségeket alkotó, az oklevelekben homines vagi néven emlegetett csoportokat, melyek magával Jiskrával is szembeszegültek. Az 1980-ban A huszita mozgalom helye a cseh történelemben tárgykörben megrendezett II. huszitológiai szimpózium egyik legérdekesebb előadását F. Smahel tartotta „A nemzetközi együttműködés eszméje a huszitizmusban" címmel. (IV. - 1981: 31-40.) A „nemzet" és „haza" elvét Husz János ideológiájában a hit minden vitán felül álló primátusának figyelembe vételével a harmadik helyre szoruló egyéni érdek elé helyezi ámahel szerint a vallási különbségek által megosztott „cseh nemzet" esetében ez volt az egyedüli lehetséges értékrend. Ebből viszont mégsem következett feltétlenül a hitbéli ügyeknek nemzetiségi viszályok elé helyezése, priorizálása: példaként a zsidók irányában megnyilvánuló, a korban szokásosnál toleránsabb magatartás és a sok esetben erőteljes nemzetiségi színezetet öltő, cseh-német ellentéteket kirobbantó városi együttélés problémáinak párhuzamossága. Ugyanakkor a tábori és egyéb huszita közösségekben gyakran felbukkanó német csoportok jelenléte azt bizonyítja, hogy a nacionális elem a mozgalom egészében mégis indifferensnek bizonyult. Podjebrád György fél évszázaddal későbbi nemzetközi béketervezete Smahel szerint híven jelzi azt a fejlődést, amely az egyetemes keresztény megújulás eszméjétől a nemzetközi együttműködés gondolatának szekularizált tervezetéig jutott. (Említsük meg, hogy ugyancsak Smahel a szerzője a cseh történetírás örökzöld Zizka-rejtélyének kiterjedt irodalmát kritikai szempontok szerint elemző tanulmánynak, amelyben Zizka születését 1360 tájára datálja, s ennek megfelelően az 1910-ből származó £áslavi csontleleteket nem tekinti Zizka földi maradványainak. (III. - 1980:5-50.) Az újkori huszita hagyományokat a Π. huszita szimpózium külön szekciója tárgyalta. Az előadások a cseh történelem nagy korszakainak, jelentős városainak, társadalmi csoportjainak és történelmi személyiségeinek huszita-képét rekonstruálták és elemezték. Jifí Koralka, aki korábban Kvéta Koralkovával együtt egy Lódz környéki cseh telepes falu, Zelov táborita tradícióit dolgozta fel történeti-néprajzi módszerrel (1979:11-93-113.), azt megelőzően pedig a huszita tradícióknak a harmincas évek csehszlovákiai kommunista ideológiai-politikai érvrendszerben betöltött szerepét elemezte (I. - 1978: 79-93.), az 1980. évi szimpóziumon a cseh emigráció huszita hagyományainak, azok funkciójának vázlatára vállalkozott. Bemutatja a 16-18. századi sziléziai cseh bevándorlók, a 19-20. századi amerikai és az 1914 előtti németországi ipari emigráció kulturális életében fellelhető, huszita szellemi hagyatékra utaló motívumokat, és ezeknek az emigrációs közösségek egybetartozása kialakításában, megőrzésében játszott fontos szerepét. (IV. - 1981:177-186.) A tábori múzeumban elhelyezkedett kiváló cseh történészek szisztematikus munkája és a cseh történetírás központi témáinak egyike iránt szűnni nem akaró kutatói érdeklődés, együttesen olyan Évkönyv összeállítását és kiadását teszi lehetővé a tábori múzeum részéről, amelyre érdemes felfigyelni a korszakkal foglalkozó vagy a huszita mozgalom iránt érdeklődő magyarországi szakembereknek is. Szarka László BÜROKRÁCIA ÉS KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK MAGYARHONBAN Válogatta, sajtó alá rendezte, a szemelvények bevezetését és jegyzeteit, valamint a bevezető tanulmányt írta: Csizmadia Andor. Budapest 1979. Gondolat Kiadó, Nemzeti Könyvtár. 585 1. A gondosan választott cím első fele negatív értékelést sugall, de a reform gondolatával párosítva az olvasó azonnal érzékeli a történelmi távlatot. Csizmadia Andor, aki évtizedes közigazgatástörténeti kutatásainak eredményeit tekinti át a tömör előszóban, mindjárt figyelmeztet is, hogy a bürokrata és a bürokrácia fogalma - ha történelmi perspektívában szemléljük - csak fokozatosan kap negatív minősítést. „A bürokrácia hivatalt tételez fel, ennek előfeltétele pedig az írásbeliség megjelenése." (5.1.) Tudjuk, hogy a magyar királyok gyakorlatában ΙΠ. Béla kancelláriájával már intézményesnek tekinthető az írásbeliség, de ez még jó ideig nem érinti az igazgatás további fórumait. ,Az írásbeliség jóval később válik általánossá a hivatalokban. Az igazgatás zömét intéző helyi önkormány-