Századok – 1984

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Ember Győző: A levéltártudomány 125

140 EMBER GYÖZÖ A tájtörténet nem helytörténet, még akkor sem, ha pl. egy megyetörténeti munkában megyebeli helységek rövid története is helyet kap. A megyetörténet a tájtörténet egyik területe, amely a megyék történetével foglalkozik, mégpedig egész történetükkel. Azok a munkák, amelyek a megyék történetének csak egyes részeit vizsgálják, elsődlegesen nem megyetörténetek. A megyei igazgatással foglalkozó munkák pl. elsődlegesen igazgatástörténetek és csak másodlagosan megyetörténetek. A megyetörténet nem helytörténet, bár sokan annak tartják. A településtörténet a történettudomány egyik ága, amely a lakott területek -falvak, városok, tájak, országok - települési formáinak a történetével foglalkozik. Ugyanakkor egyik ága a földrajztudománynak is, történeti gazdaság- és emberföldrajz. Nem azonos a településeknek, a helységeknek a történetével, a helytörténettel, bár beletartozik a helységek történetébe, a helytörténetbe. Ezen az alapon részben történeti, részben földrajzi társdiszciplinája a levéltártudománynak. Hasonló a helyzet a történeti földrajz esetében, amelynek a településtörténet egyik területe. A történeti földrajz a földrajz- és a történettudománynak az a közös, komplex ága, amely valamely terület földrajzi múltjával foglalkozik. Elsődlegesen földrajzi, és csak másodlagosan történeti diszciplína. Nem sokan művelik, össze szokták keverni egy másik diszciplínával, amelyet, véleményem szerint tévesen, ugyancsak történeti földrajznak neveznek. Történeti földrajznak szoktak nevezni olyan elsődlegesen nem földrajzi, hanem történettudományi munkákat is, amelyek valamely helységnek, vagy még inkább valamely terület, rendszerint egy megye helységeinek a múltját a földrajzi viszonyokat is figyelembe véve, a helységek valamilyen, általában betűrendes rendjében haladva tárgyalják. Ilyen pl. Csánki Dezső híres munkája: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, amelynek címe tartalmának semmiképpen sem felel meg. Az ilyen munkák, miként Csánkié is, inkább helytörténeti, mint történeti földrajzi feldolgozások, legtöbbször helytörténeti lexikonok. A levéltártudomány nemcsak az ál-, hanem a valódi történeti földrajzot, benne a településtörténetet is, történet- és egyben földrajztudományi társdiszciplinájának ismerheti el. Ezzel végére értünk ama történettudományi diszciplínák áttekintésének, amelyek elsősorban minősülnek egyben levéltártudományi társ- vagy rokondiszciplináknak. Akadnak természetesen továbbiak is, amelyeknek segítségét a levéltártudomány esetenkint igénybe veszi. * Rátérünk most egyéb tudományokra, amelyek egyes részei ugyancsak hozzátartoznak a komplex levéltártudományhoz. Első helyen kell szólni közülük az igazgatástudományról, hiszen a levéltári munka alapjellege kettős: tudományos és igazgatási. Korábban már volt szó róla, hogy ez az alapjelleg miként alakult, módosult a különböző társadalmi formációk idején. A feudális és a polgári korszakban a levéltári intézmények hazánkban csak a már őrizetükben levő anyaggal kapcsolatos igazgatási munkát végeztek, különösebb tudományos igényesség