Századok – 1984

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Ember Győző: A levéltártudomány 125

132 EMBER GYÖZÖ kötelesek végezni, s amelyről a levéltártudomány igazgatástudományi társdiszciplináival kapcsolatban lesz szó. Ε tevékenységről itt csupán azt jegyezzük meg, hogy a levéltárilag értékes anyagnak az értéktelentől való elkülönítése ez ideig nem sok sikerrel járt, ami nyilván abból is következett, hogy a levéltári értéktan művelésére, ilyen irányú munkájuk elméleti megalapozására nem fordítottak kellő gondot. A levéltárelmélet fontos feladatai közé tartozik levéltári kézikönyv és lexikon készítése. A levéltári kézikönyv a levéltártudomány (benne a levéltártan) egész területére kiterjedő szintetikus feldolgozás. Készülhet csupán a levéltártan területére leszűkítetten is. Lehet egyetemes, vagy nemzeti. Az egyetemes levéltári kézikönyv a levéltártudomány, vagy csak a levéltártan kérdéseit valamennyi ország vagy nemzet vonatkozásában tárgyalja, a nemzeti ezzel szemben csupán egy nemzet vagy ország levéltári viszonyait veszi figyelembe. A levéltári lexikon a levéltárak múltjában és jelenében szerepelt vagy szereplő fontosabb személyekről, szervekről, eseményekről ad röviden összefoglalt ismertetést, tájékoztatást. Lehet egyetemes vagy nemzeti, miként a fentebb említett kézikönyv. Szerkezete betűrendi. A levéltártannak a fentebb tárgyalt levéltárelmélet mellett másik területe, a levéltári módszertan, a levéltári munka gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy a levéltárelméletet a gyakorlatban miként lehet alkalmazni, hogy a levéltári munkát milyen módon, milyen módszerekkel a legcélszerűbb végezni. A levéltári módszertan dönti el pl., hogy valamely rendezetlen levéltári fond középszintű rendezésénél mi a célszerűbb eljárás: a fondot előbb állagokra, majd az állagokat sorozatokra, végül pedig a sorozatokat középszintű tételekre bontani, avagy előbb a tételekre bontást végezni el, és azokat vonni össze sorozatokba, a sorozatokat pedig állagokba. * A komplex levéltártudomány társtudományai, amelyeknek egyes diszciplínái egyben levéltári társdiszciplinák, a következők: történettudomány, igazgatástudomány, tájékoztatástudomány vagy informatika, könyvtártudomány, állam- és jogtudomány, statisztika, egyes műszaki és természettudományok. A legtöbb levéltári társdiszciplina a történettudomány területéről való. Ezek: a levéltártörténet, a sokféle történeti forrástudomány, az intézménytörténet, a családtörténet és a településtörténet. A levéltártörténet a történettudománynak és egyben a levéltártudománynak az a közös területe, társdiszciplinája, amely a levéltárak múltját kutatja. Vizsgálja a levéltárügynek, a levéltári intézményeknek, a levéltári őrzőhelyeknek, a levéltári anyagnak, a levéltári munkának, a levéltártudománynak, általában minden levéltári vonatkozású kérdésnek a történetét. A levéltári anyag történetét vizsgálva, a levéltártörténetnek foglalkoznia kell e történet ama szakaszával is, amikor a levéltári anyag még nincs levéltári intézmény