Századok – 1984

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Ember Győző: A levéltártudomány 125

A LEVÉLTÁRTUDOMÁNY 127 Témánk, a levéltártudomány szempontjából a levéltári egységnek nincs jelentősége. Legjelentősebb a levéltári anyag, annak meghatározása egyben a levéltári intézményt és épületet is alapjában meghatározza. A levéltári anyag olyan dokumentumjellegű, továbbá provenienciával rendelkező anyag, amelyet végleges megőrzésre általában valamely levéltári intézmény őrizetére bíznak. A levéltári anyag elsősorban iratanyag. Erre mutat a levéltár kifejezés is, a levél szó a régi magyar nyelvben iratot jelentett. Az iratanyagon kívül általában a következő anyagok minősülnek még levéltári anyagnak: térképanyag, tervanyag, kottaanyag, filmanyag, fényképanyag és hanganyag. A levéltári anyag egyik fő jellegzetessége, hogy dokumentumjellege, azaz állandó, maradandó történeti forrásértéke, levéltári értéke van. A dokumentumjelleg minden levéltári anyagnak elengedhetetlen kritériuma. A levéltári anyag másik fő jellegzetessége, a proveniencia, elsősorban a levéltári iratanyagnak, továbbá a térkép-, terv-, kotta- és filmanyagnak elengedhetetlen kritériuma. A proveniencia az iratnak stb. az a sajátossága, hogy rendeltetésszerű helye van, már keletkezésekor meg van határozva, hogy mely szervhez vagy személyhez fog kerülni, mely szervnek vagy személynek az iratai között van a helye, az irattárába tartozik. A provenienciával rendelkező iratnak stb. tehát irattári vagy regisztratúra jellege van, függetlenül attól, hogy irattári intézmény őrizetébe került-e, avagy nem. Arany János Petőfi Sándorhoz írt levelének pl. rendeltetésszerűen Petőfi Sándorhoz kellett kerülnie, az ő iratai között van a rendeltetésszerű helye. Ε levélnek tehát van provenienciája, és minthogy - írójának és címzettjének személyére való tekintettel — levéltári értéke is van, levéltári irat. A levéltárfenntartó levéltári intézménye őrizetére bízhat olyan anyagot is, amelynek dokumentumjellege vagy provenienciája nincsen. Az ilyen anyagot levéltárban őrzött nem levéltári anyagnak nevezzük. A levéltári anyagnak nem feltétlen kritériuma, hogy levéltári intézmény őrizetében legyen. Lehet más intézmények, pl. könyvtárak, múzeumok, általában bármilyen szerv vagy személy őrizetében. A levéltári anyag jelentős része keletkezése után hosszabbrövidebb ideig az iratképző szerveknél vagy személyeknél marad, és csak később kerül levéltári intézmények őrizetébe. Témánk szempontjából a levéltári anyagénál semmivel sem kisebb a jelentősége a levéltári intézményeknek, amelyek az anyagot minél gondosabban őrzik, minél könnyebben használhatóvá teszik, és maguk is használják, hasznosítják. A levéltári intézmény olyan intézmény, amelynek az a rendeltetése, hogy a fenntartója által gondjára bízott levéltári anyagot biztonságosan megőrizze, és mindazok számára, akiknek az anyagra szükségük van, minél használhatóbbá tegye. A levéltári intézménynek tehát kettős rendeltetése van: a gondjára bízott levéltári anyag biztonságos megőrzése és minél használhatóbbá tétele. A levéltári intézmények, miközben kettős rendeltetésüknek eleget tesznek, többféle munkát végeznek. Többféle jellegű munkájuk alapjellege kettős: tudományos és igazgatási. Munkájuk alapjellegét tekintve, a levéltári intézmények tudományos intézmények, amelyeknek fontos igazgatási feladataik is vannak.