Századok – 1984
FOLYÓIRATSZEMLE - Manykovszkaja; G. I.: Albánia története szovjet szerzők müveiben 1306
1306 FOLYÓIRATSZEMLE Meggondolkodtatóbb párhuzamot kínál az ún. „Mosley-kísérlet". Sir Oswald Mosley valamikor a Munkáspárt befolyásos vezetője volt, 1931 februárjában szinte még „balra" vált ki a Munkáspártból, alakította meg az „Üj Párt"-ját. A párt tevékenysége homlokterébe a munkanélküliség elleni küzdelmet állította. A valóságban csak 24 körzetben vállalták a küzdelmet - s mindegyikben elbuktak. 1932 őszén az „Új Párt" már zászlót és profilt változtatott; átalakult fasiszta párttá. 1931 augusztusában MacDonald, a Munkáspárt hajdani vezére néhány más volt vezetővel, munkáspárti miniszterrel kivált a pártból, vállalta a konzervatívokkal való együttkormányzást és az új „Nemzeti Munkáspárt" megalakítását. Az 1931 ó'szi választáson - konzervatív segédlettel - e pártnak 13 jelöltjét is megválasztották képviselővé, de a kísérlet annyira nyilvánvalóan vérszegény volt, hogy az ugyancsak jobbra kiválók hamarosan beolvadtak a konzervatív pártba. 1932 nyarán még egy elszakadás történt, méghozzá balra. A Független Munkáspárt 1932 júliusában vált ki a Munkáspártból úgy, hogy egyúttal öt Clyde-vidéki munkásképviselőt vitt magával, annak ellenére, hogy e párt vezetői, képviselői személyes tekintélynek örvendhettek, az idők során mégis teljesen elszigetelődtek, s a hajdan befolyásos baloldali szervezet „csonkja" tért vissza a Munkáspártba 1947-ben. Más korszakban, másfajta politikusok, értelmiségiek próbálkoztak ismét egy — a mai SDP-vel szemben, azonban hangsúlyozottan baloldali — „harmadik párt" megteremtésével. A neves író, J. B. Priestley és Sir Richárd Acland képviselő alakította meg a Common Wealth (Közjó) elnevezésű pártot 1943-ban. Ε párt a nevezetes 1945-ös nagy balra-nyitáskor három pótválasztáson aratott győzelmet, de azután ez is hamarosan elsorvadt. A bukások közös okát Pimlott abban látja, hogy a munkásság kitartott szakszervezetei és pártja mellett. így Pimlott a tényleges párhuzamot csak a jobbra szakadó Új Párttal látja. Közösnek véli, hogy mind az 50 évvel korábbi Új Párt, mind az 1981. évi Szociáldemokrata Párt vezetői, mind a közép, illetve felső rétegek képviselői közül kerülnek ki, akik mélyen lenézik, lenézték munkáspárti kollégáikat. Az Üj Párt vezetői is hevesen bírálták a kormány monetáris pénzügyi politikáját, védelmezték a munkanélkülieket, de egyúttal elmarasztalták a munkáspárti baloldalt, s a marxistákat, marxizmust. A két párt között eleve ez a hasonlóság, hogy egyik párt sem támaszkodhatott a szakszervezetekre, sőt ezekkel szakítottak, de ugyanakkor igényt tartottak arra, hogy „közép-baloldali" alakulatnak ismerjék el őket. Pimlott a hasonlóságok mellett a különbségeket is aláhúzza. Megállapítja, hogy az Üj Párt annak idején azonnal választási vereségeket könyvelhetett el, míg most az SDP győzelmeket ér el. Ebben szerinte szerepet játszik az is, hogy most az SDP sokkal jobb, tapasztaltabb vezetőkkel rendelkezik, de hat erre az is, hogy az Üj Pártot 1931-ben csak Lord Rothermere sajtóhálózata támogatta, a SDP-t ma a sajtón kívül a jóval befolyásosabb és elterjedtebb televízió segíti. (New Socialist. 1. sz. 1981 szeptember-október. 63-65. old.) J. G. L. MANYKOVSZKAJA: ALBÁNIA TÖRTÉNETE SZOVJET SZERZŐK MÜVEIBEN A Szovjetunió és Albánia között 1961-ben megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok. Bár a Szovjetunió azóta többször is javasolta a kapcsolatok rendezését, az albán vezetés ezt mindeddig elutasította. Ennek ellenére a szovjet történészek számos műben vizsgálták Albánia történetének különböző kérdéseit. Manykovszkaja cikke az elmúlt két évtizedben Albánia történetéről megjelent szovjet művekről ad összefoglalót. 1965-ben adták ki G. L. Ars, I. G. Szenkevics és Ny. D. Szmirnova közös művét, amelynek címe: „Albánia rövid története." Ebben a kollektív monográfiában felhasználták a szovjet és albán levéltárak anyagait, memoárokat és korábban megjelent monográfiákat, valamint a korabeli sajtó közleményeit. A könyv a 15. századtól az 1939. évi olasz megszállásig tárgyalja Albánia történetét. A szerzők nagy figyelmet szentelnek az albán nép Szkander bég vezette hősi harcának, méltatva annak
