Századok – 1984

TÖRTÉNETI IRODALOM - A Nemzetiségi Füzetek első öt számáról (Ism.: Arday Lajos) 1286

1288 TÖRTÉNETI IRODALOM sekbe. A hét kiküldött bizottság közül eddig kettőnek a működésével foglalkoztak;az úrbéri bizottság történetét is Trócsányi dolgozta fel, (Történelmi Szemle 1966. évi 3—4. sz.). Elöljáróban megismerkedünk a bizottságok létrejöttének körülményeivel az 1690 és 1848 közötti másfélszáz év politikailag legaktívabb időszakában. Az egyházügyi bizottsággal foglalkozó második fejezet adja a legtöbb új információt. A megelőző korszakok (1690-1780, 1780-1790) egyházpolitikai viszonyainak (a három „nemzet" négy bevett, s a románok egyik megtűrt felekezete; a katolikusok Bécsből támogatott uralkodó helyzete, s az ez ellen indított jozefinista támadás) áttekintése után a szerző ismerteti az 1790-9l-es országgyűlés valláspolitikai törvényalkotását, amely az egyházak autonómiájának megerősítésére törekedett. Ezt követi az 1793-94-ben működött bizottság összetételével és működésével foglalkozó legterjedelmesebb rész. A három fő kérdéscsoportból (protestáns sérelmek, a papság ellátása, tervezet a román nép művelésére) számunkra legjelentősebb a nemzetiségpolitikai koncepciókat is felmutató harmadik. Négy előtanulmány és egy hivatalos állásfoglalás után 1793 májusában készült el a bizottság tervezete, amelynek alapján megállapítható: a 18. század végén Erdélyben nem politikai, hanem oktatási, erkölcsnemesítési feladatnak tekintették a román nemzetiségi problémákat, s még fel sem merült, hogy mint nemzetről, s még kevésbé, hogy mint egyenjogú nemzettel tárgyaljanak velük, mivel a románok „. . . ottlétének jogalapja a fejedelmek és a 3 natio kegye". Pozitívuma, hogy elvetette a szászok által javasolt erőszakos beolvasztás módszereit, s az egyházi élet, hitoktatás színvonalának emelése mellett szükségesnek látta a mezőgazdaság (állattenyésztés, kertgazdálkodás), a kézműipar és lakáskultúra fejlesztését. A 18. századi Erdély iskolaügyére hatott mind a protestáns felvilágosodás, mind pedig a katolikus-aulikus felvilágosult abszolutizmus. Ez utóbbi terméke volt az 1781-ben bevezetett Norma Regia, a Ratio Educationis erdélyi megfelelője. 1791-ben egy református iskolaügyi bizottság is alakul; javaslatai sok tekintetben összecsengenek az országgyűlés tanügyi bizottsága - elnöke a katolikus Eszterházy János - Synopsis-ának megállapításaival. Az oktatás hasznosságából kiindulva javasolja polgári iskola, egyetem és tudományos akadémia (Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság) felállítását, s állást foglal egy nem túl szigorú cenzúra mellett. Az egységes oktatásban is érvényesülnie kell azonban a nemzeti, vallási és rendi különbségeknek. Sajnálatos, hogy e tervezetek soha nem kerültek országgyűlés elé, így hatásuk legfeljebb az azokat ismerő kormányhivatalnokok tevékenységére lehetett. Popély Gyula a pozsonyi Bartók Béla Dalegyesületről írva, a két háború közötti szlovákiai magyar kulturális élet megszervezésének jelentős állomását és tevékenységi területét mutatja be, szorgos levéltári-sajtótörténeti kutatásainak eredményeire támaszkodva. A dalegylet a nagymultú Toldy Körben alakult meg (1924), s elválaszthatatlan a fiatal és lelkes Bartók-tanítvány, Németh István László karnagy tevékenységétől. A férfikar első önálló hangversenyét 1925 októberében rendezte, s 1926. november 21-i Bartók-Kodály matinéját a világhírű zeneszerző közreműködése tette emlékezetessé, valamint annak bizonyítása, hogy az igazi művészet felülemelkedik a nyelvi-nemzeti különbségeken: a hangversenyen — és az azt követőkön - sok szlovák és német pozsonyi is megjelent. Két évig társadalmi és személyes ellentétek bénították a dalárda munkáját, de 1928-tól győzedelmeskedett a korszerű, a népzenére építő irányzat, saz 1929 áprilisi bécsi hangverseny - ismét Bartók fellépésével - már kiemelkedő nemzetközi sikernek számított; s ez a siker-sorozat egy év múlva a budapesti Zeneakadémián, majd Losoncon és Sopronban folytatódott. Az eredetileg 40 fős férfikar 1930-ra 160 fős karrá bővült. Sok éves huzavona után a Dalegyesület 1930-ban megkapta az önálló működéshez szükséges hatósági engedélyt, így karnagyának szavai szerint nemzetközi viszonylatban is az első testület lett, amely Bartók Béla nevét tűzte zászlajára, nyílt kiállással, törhetetlen bizalommal állt a nagy mester oldalára, és sikereket sikerre halmozott az akkor még »érthetetlenek« minősített Bartók-muzsikával." A bemutatkozó nagy önálló est dátuma 1932. január 27, Bartók fellépésével, amelyet számos pozsonyi és egy újabb bécsi követett. A Németh karnagy kiválása és a Masaryk elnök alapítványával létrehozott Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság támogatása ellenére súlyosbodó anyagi problémák miatt hullámvölgybe került egyesület csak 1936 tavaszától nyerte vissza életerejét, de a következő évtől - politikai okokból - egyre több akadályt gördítettek működése elé. 1940-től ismét