Századok – 1984
TÖRTÉNETI IRODALOM - Rakowski; M. F.: A köztársaság a nyolcvanas évek küszöbén (Ism.: Magyar György) 1289
TÖRTÉNETI IRODALOM 1289 Németh állt az énekkar élére - tevékenységük hitvallás, merész kiállás volt magyarságuk és az egyetemes emberi értékek mellett. 1942-ben nagyszabású hangversennyel és kiadvánnyal emlékeztek meg Kodály Zoltán 60. születésnapjáról. Utolsó szereplésükre 1943 májusában a koronázó templomban került sor, s műsorukat a pozsonyi rádió is megörökítette. A háború után a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 25-én elrendelte a Bartók Dalegyesület feloszlatását; helyiségeibe a városi könyvtár költözött. Ugyanakkor szűnt meg a Toldy Kör is, 71 évi működés után. Tevékenységüket a szerzó' ma is példamutatónak tartja a korszerű, népi művészet ápolásában, a nemzetek és kultúráik megismertetésében, közelebb hozásában. A kötetet egykorú cikkekbó'l, műsorfüzetekbó'l vett szemelvény-gyűjtemény gazdagítja. Fehér István munkája a németek által is lakott megyék, elsó'sorban Tolna és Baranya feltáratlan forrásanyagain kívül az országos gyűjtőkörű levéltárak iratainak, a magyar és német nyelvű szakirodalomnak a felhasználásával részletekbe menően ismerteti az ún. hűségmozgalom 1942. évi megalakulásának körülményeit, terjedését, szervezeti felépítését, küzdelmét a náci birodalom által pénzelt és védelmezett Volksbunddal szemben, az SS-be való bevonultatás ellen. A legmegkapóbb és legszebben megírt fejezet a hazai németek egy részének a német megszállás idején tanúsított ellenállását mutatja be. Az eseménytörténeti monográfiát szerencsésen egészítette volna ki egy összefoglaló értékelés, amelyben ki kellett volna mondani: a hűségmozgalom idejétmúlt eszmei alapról, a Szent István-i Magyarország valóságként elfogadott vágyképéből kiindulva próbált szembeszállni a fasizmussal. Tevékenységét a kor adott viszonyaiba helyezve kell megítélni, amelyek szorításában nem volt módja ennél hatékonyabb ellenállásra. Bár a sorokból kiolvasható, aláhúznám, hogy a hűségmozgalom bázisát a mai Magyarország területén élő németek alkották, mivel a visszacsatolt területek németsége sokkal inkább a náci „völkisch" propaganda hatása alatt állott. A baranyai háromszög németlakta falvai (Pélmonostor, Püspöklak, Hercegtöttös, Kövesd, Baranyaszentiván, Zsibrik) a könyv szerint kivételt alkottak; s ezt meg kellett volna jegyeznie a szerzőnek, mert a tájékozatlanabb olvasó ezeket a helységeket is hazánkban keresheti. Az eddig megjelent füzetek - témabeli és stiláris sokszínűségük, színvonalbeli egyenetlenségük ellenére — bizonyították a sorozat szükségességét és életképességét. S ha volna lehetőség egységesebb profilkialakítására, úgy Közép-Kelet-Európa mai nemzetiségi kérdéseivel foglalkozó müvek megjelentetésének kellene elsőbbséget biztosítani a jövőben. Arday Lajos M. F. RA KO WS KI A KÖZTÁRSASÁG A NYOLCVANAS ÉVEK KÜSZÖBÉN (A válság forrásai) ELTE, ÁJTK Tudományos Szocializmus Tanszék, Budapest, 1984. 213 1. M. F. Rakowski könyve az 1970-es és nyolcvanas évek fordulójának egyik legfontosabb, legnagyobb érdeklődést kiváltó eseményével, a lengyelországi fejlődés ellentmondásainak kiéleződésével foglalkozik. Közismert, hogy Kelet-Európában, általában az európai politikai közvéleményben, egyrészt nagy meglepetést okoztak, másrészt nagy érdeklodes keltettek 1980 augusztusának lengyelországi eseményei, illetve következményeik. A lengyelországi eseményeknek különös fontosságot adott: egyrészt a közvélemény politika iránt érdeklődő része még nem feledte el az 1970 végén, illetve a hetvenes évek közepén lezajlott lengyelországi megmozdulásokat és feszültségeket. Közismert volt a vezetés által célul kitűzött újjáéledést szándék, az erre irányuló nagy erőfeszítések. Ezekhez hasonló jelenségek megismétlődését
