Századok – 1984
TÖRTÉNETI IRODALOM - A Nemzetiségi Füzetek első öt számáról (Ism.: Arday Lajos) 1286
1286 TÖRTÉNETI IRODALOM olyan viszonyok közt, mikor az számottevő ellenállásba, asszimilációs törekvésekbe ütközik. Szita László a magyarországi németség iskolaügyének alakulását Délkelet-Dunántúlon 1938-1944 közt eddig páratlan konkrétsággal tudja bemutatni (1982: 441-556), az egykori német nemzetiségi tanügyi referens szerencsésen előkerült iratanyaga alapján; egyúttal példás körképet adva a szomszédos országok korabeli német nemzetiségi iskolaviszonyairól is. A felszabadulás után, az 1945-1949. években a nemzetiségi oktatás — mint Füzes Miklós tanulmányából (1982: 557-593) is kiviláglik, Délkelet-Dunántúlon a délszláv lakosságra szorítkozott. A német lakossággal szemben kitelepítési politika folyt, amely összefüggésben állt a Csehszlovákiából távozni kényszerült magyarok befogadásának súlyos problémájával. A letelepítésükkel foglalkozó szervek 1947-1948. évi tevékenységét Cseresnyés Ferenc levéltáros tanulmánya (1982: 595-614) mutatja be. A hazai németség sorsának alakulásával a felszabadulást közvetlenül követő években, Komanovics József kandidátusnak, a pécsi műszaki főiskola tudományos szocializmus tanszéke vezetőjének tanulmánya (1978: 559-568) olyan végső kicsengéssel foglalkozik, amely a nemzetiségi konszolidáció jelentőségére, eddigi fontos eredményeire és további feladataira is utal. Arra, hogy az évszázadokon átívelő nemzetiségtörténeti fejlődést egyetlen község történetében hogyan lehet végigkísérni, Füzes Miklós Vókány népességének történetéről írt tanulmánya (1978: 347-370) ad példát. A török időkben elpusztult magyar falu helyén létrejött szerb települést a beköltöző németek néhány évtizeden belül teljesen német településsé formálták. Munkájuk nyomán a kapitalizmus korában szépen vagyonosodott a község, ugyanakkor azonban a földdel nem rendelkezők számának felduzzadása folytán olyan feszültségek keletkeztek, amelyeket viszonylag könnyen lehetett felhasználni káros irányban, mint különösen a Volksbund-agitáció tette a második világháború időszakában. A háború utáni ki- és betelepítések megváltoztatták a község nemzetiségi struktúráját; az együttélés kérdései új módon és átmenetileg súlyos körülmények között kaptak fontos jelentőséget. Boda Miklósné, a pécsi egyetemi könyvtár munkatársa, az 1978. évi kötethez elkészítette Baranya megye település- és nemzetiségtörténetének válogatott bibliográfiáját. Azóta, mint nemcsak a Baranyai Helytörténetírás, hanem a Baranyai Művelődés, a Zselici Dolgozatok, a Pécsi és a Veszprémi Akadémiai Bizottság közös településtörténeti és nemzetiségtörténeti rendszeres konferenciái anyagából kiadott kötetek, valamint országos jelleggel publikált, helyileg hasznosítható vonatkozásokkal rendelkező munkák egész sora bizonyítja, lassanként egy hasonló válogatott bibliográfia közzététele is szükségessé válik. összegezve az elmondottakat: az a benyomásunk, hogy a baranyai nemzetiségtörténeti kutatások igen biztatóan haladnak előre, máris igen jelentősen segítve tudományos eszközökkel olyan nemzetiségpolitikai, nemzetiségi művelődéspolitikai feladatokat, amelyek korántsem csupán helyi jelentőségűek. A nemcsak nagyon lelkesen, de nagyon gondosan is szerkesztett Baranyai Helytörténetírásban közzétett tudományos eredmények igen értékesen járulnak hozzá a nemzetiségtörténeti kérdésekkel jelentőségüknek megfelelő figyelemmel foglalkozni kívánó történettudományunk gazdagításához. Tilkovszky Lorant A NEMZETISÉGI FÜZETEK ELSŐ ÖT SZÁMÁRÓL KŐVÁGÓ LÁSZLÓ: NEMZETISÉGEINK JELENE 1976, 83 1. TRÓCSÁNYIZSOLT: AZ 1790-ES ÉVEK ERDÉLYI RENDI REFORMMOZGALMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 1978, 95 1. POPÉL Y GYULA : A POZSONYI BARTÓK BÉLA DALEGYESÜLET 1982, 91 1. FEHÉR ISTVÁN: A BONYHÁDI HÜSÉGMOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ 1983, 73 1. JOÓ R UDOLF: A NYUGAT-EURÓPAI KISEBBSÉGEK SAJÁTOSSÁGAI ÉS TÍPUSAI 1983, 781. Az 1960-as évek második felében újrainduló hazai nemzetiségi kutatásoknak az Arató Endre vezetésével működő MTA Kelet-Európai és Nemzetiségi Kutatócsoport vált a központjává, amely már működésének első évében, 1976-ban, régi hiányt pótló sorozattal jelentkezett, a Nemzetiségi Füzetekkel. Az elmúlt hét évben öt tanulmány jelent meg, 70-100 oldalas terjedelemben, 1982-től az
