Századok – 1984
TÖRTÉNETI IRODALOM - Katzburg; Nathaniel: Hungary and the Jews 1920-1942 (Ism.: Ormos Mária) 1278
1278 TÖRTÉNETI IRODALOM szerepének megítélésében) eltérőek a vélemények - a folyóirat ekkor még nem áll szemben a polgári történetírás nemzetközpontú szemléletével. Néhány évvel később azonban — a Társadalomtudományi Társaságban végbement szakadás után — Rácz Gyula, elismerve Acsády Ignác könyvének (A magyar jobbágyság története, Bp. 1906.) témaválasztását és ténygazdagságát, szemére veti, hogy „nem a történelmi materializmus módszerével dolgozott". Ugyanez jut osztályrészül Marczali Henriknek Az 1790-91-ediki országgyűlés (Bp. 1907.) című könyve bírálatában. „Marczali az eseményeket pontosan, nagy részletességgel írja le. Adatgyűjteménye és tudása tiszteletre méltó; de az események megokolásánál és jellemzésénél nézetem szerint itt-ott ingadozó.. . Marczali az egész nemzetet egységes testnek nézi. Egyáltalán nem számol az osztályokra való rétegzettséggel. Megpróbálkozik a kor embereinek leírásával,... de jobbágy, polgár, nemes, főúr, pap helyett csak magyarokat lát" - írja kritikájában Harkányi Ede. Szekfű Gyula: A száműzött Rákóczi (Bp. 1913.) című, nagy vihart kavart könyve melletti kiállás nem annyira a radikálisok történetfelfogására, mint inkább politikai, etikai álláspontjukra vet fényt. Az ez ügyben megszólalók (Laczkö Géza, Jászi Oszkár, Braun Róbert) éppúgy elutasítják Szekfű konzervatív szemléletét, mint az őt támadó „kurucok és álkurucok" „bömbölését". Állásfoglalásukat a véleményszabadság, a tudomány autonómiájának védelme motiválta. A kötetet a Huszadik Században megjelent fontosabb történelmi tárgyú írások bibliográfiája, s az egyes cikkek előtt a szerző életét, pályáját ismertető vázlatok egészítik ki, megkönnyítve ezzel a különböző vélemények közötti eligazodást, s további búvárkodásra ösztönözve. Az elmúlt évtized meghozta a polgári radikalizmus újrafelfedezését. Tudományos ülésszak, sok tanulmány mellett megjelent Jászi Oszkár publicisztikai kötete (Bp. 1982.), A Habsburg-Monarchia felbomlása (Bp. 1983.), s a fent ismertetett kötet is immár második válogatás a Huszadik Századból. (Az első - A szociológia első magyar műhelye, Bp. 1973. - a szociológiai témájú írásokat gyűjtötte össze.) A fél évszázados hallgatáson túl mi az oka e reneszánsznak? A kötetet szerkesztő Pók Attila erre így felel: ,A gondos, új forrásokat feltáró kutatás, a körültekintő elemzés módosíthatja megállapításaikat, cáfolhatja feltevéseiket, az úttörőknek járó elismerést azonban nem tagadhatja meg tőlük. Ilyen meggondolás alapján pedig a Huszadik Század köréhez tartozó polgári radikálisok történetfelfogása - amely Magyarországon az egykorú szociáldemokrata gondolkodókkal együtt elsőként emelte ki a gazdasági viszonyokban gyökeredző osztályérdekek alapvető történetformáló erejét - marxista történettudományunk egyik korai forrásának tekinthető." Pótó János NA THANIEL KA TZBURG HUNGARY AND THE JEWS 1920-1942 Bar-Ilan University Press, 1981 MAGYARORSZÁG ÉS A ZSIDÖK 1920-1942 Nathaniel Katzburg, a Bar-Ilan egyetem 60 éves professzora 1934-ben emigrált Magyarországról. Antiszemitizmus Magyarországon 1867-1914 címmel, 1969-ben (héber nyelvű) könyvet írt a korai, sporadikus antiszemitizmus jelenségeiről, ezúttal pedig az 1918 után elburjánzó antiszemitizmus és a magyarországi úgynevezett zsidótörvények gyökerei után kutat. Munkáját a történeti irodalmon kívül az országgyűlési naplókra, továbbá angol és amerikai követi jelentésekre, valamint több nemzetközi zsidó szervezet (British Joint Committee, Alliance Israélite Universelle stb.) irataira építi. Bőségesen felhasználja a hazai történeti munkákat és forráskiadványokat. Ha azt kérdezzük, vajon miben nyújt újat Katzburg vizsgálódásai alapján, úgy felsorolhatnánk néhány kisebb-nagyobb epizódot e nemben. A lényeges, tényszerű kérdésekben azonban nemigen találnánk olyan részletet, amelyet itt vagy ott valaki már ne írt volna meg — esetleg részletesebben is. Miben áll akkor e könyv és szerzője érdeme, ami miatt a recenzens minden a 20. századi magyar történelemmel foglalkozó kutatónak figyelmébe ajánlja?
